Szabadság, egyenlőség, megosztott mobilitás

Ha egyelőre nem is forradalmi, mindenesetre élénk és látványos változások zajlanak a fővárosi autómegosztási piacon a járványügyi korlátozások április végén elindult, fokozatos lebomlásával párhuzamosan. Az elmúlt három hónap folyamatosan javuló felhasználási adatai egy korábban még soha nem látott mértékű azonnali kereslet megjelenéséről árulkodnak. Néhány hét alatt jóval magasabb növekedési pályára kapaszkodott fel az iparág, mint ahonnan a tavaly márciusban berobbanó pandémia téli álomba száműzte, az idén nyáron pedig már havonta több tízezren ülnek megosztott autókba.

Mindenütt jobb, mint otthon

Ebben bizonyára meghatározó az a lelki tényező, hogy az ország újranyitásával az emberek végre kiszabadultak otthonról. A járványhullámokkal és korlátozásokkal terhelt telet és tavaszt követően most minél többet akarunk a szabadban lenni, élményeket gyűjteni. A megosztott mobilitás pedig – és azon belül a carsharing kifejezetten – épp azt a szabadságot adja, hogy a felhasználók akkor és oda mehetnek, amikor és ahova kedvük támad. Ők pedig szemlátomást élnek a lehetőséggel: hétről hétre meredeken emelkedik a megosztott budapesti autók napi bérlésszáma, ahogyan egyre több az új regisztráló is.

Az impozáns bővülésben tagadhatatlanul közrejátszik a bázishatás. Egészen pontosan az, hogy a Covid–19-járvány első hulláma érzékeny pillanatban csapott oda a szektornak: az ezt megelőző egy-két év a szolgáltatás hazai meghonosításáról, a tapasztalatszerzésről, az ügyfélbázis megalapozásáról szólt. A pandémiával járó, később ismétlődő korlátozások és szigorítások megjelenésekor a budapesti piac éppen kezdett volna korai növekedési pályára állni. A tény, hogy az emberek az otthonaikban rekedtek, és szinte teljes mértékben beszűkültek mindennapos mozgásaik, egyik percről a másikra teremtett új, rendkívül kedvezőtlen, majdnem végzetes körülményeket az autómegosztásnak. 

Munkás hétköznapok

A tavaly márciusi satufékezéskor ugyanakkor megmaradt egy stabil felhasználói mag, amely a bevett tömegközlekedési alternatíváknál biztonságosabbnak ítélte a megosztott autókat. Náluk ugyanúgy megmaradt az aktivitás, mint a járvány kitörése előtt, a budapesti szolgáltatók pedig becsülettel működtek a legnehezebb hónapokban is. Hasonló jelenséget figyelhettünk meg egyébként Nyugat-Európának azokban a városaiban, ahol a megosztott mobilitás már sok-sok éve része a mindennapoknak: ezekben a városokban a járvány alatt a felhasználás kevésbé esett vissza a többi közlekedési formához képest. További nagy változást pedig a vállalatok home office-ra, de sokkal inkább a későbbi, hibrid munkavégzésre történő átállása eredményezett. 

Ezeknek a hatásoknak a horderejét jól érzékelteti, hogy a fejlettebb megosztott mobilitási kultúrájú országokban az autómegosztás üzleti felhasználása folyamatosan nő, mostanra a forgalom közel fele már egyéni vállalkozókhoz, kis- és középvállalkozások, illetve nagyvállalatok munkatársaihoz köthető.

Az üzleti döntéshozók már jó ideje felismerték, hogyan lehet vállalati gépjárművek beszerzése és fenntartása nélkül, tehát nulla fixköltséggel, teljesen rugalmas és kiszámítható, előre tervezhető és fenntarthatóbb módon biztosítani az autóhasználatot. Akik pedig nem jutottak el eddig a felismerésig, azoknak amiatt főhet a fejük, mi lesz a méretes vállalati autóflották kihasználtságával és megtérülésével most, amikor a hibrid munkavégzés miatt a kocsik napokat rostokolnak kihasználatlanul a munkatársak lakóhelyén vagy a cég mélygarázsában.

Állóháború

Apropó, felesleges ácsorgás: a járványidőszaki lezárások ingyenes parkolási rendje durva autótömeget zúdított a fővárosra. Az utcákat – sokszor koordinálatlanul – elárasztó kocsik nem csupán a közterületek élhetőségére akasztották rá az „átmenetileg felfüggesztve” táblát, hanem a kiszámítható városi autózást is ellehetetlenítették. Annak minden válfaját, hiszen a megosztott autókat használók akkor tudják a szolgáltatást életvitelszerűen beépíteni a mindennapjaikba, ha reális közelségben találnak szabadon bérelhető kocsit, amikor szükségük van rá. 

Az autómegosztás jelentőségét Budapest is elkezdte felismerni. Május végén a Fővárosi Közgyűlés rendeletben szavazott meg jelentős és kiszámítható parkolásidíj-kedvezményt a budapesti autómegosztóknak, ezzel is támogatva a szolgáltatás minél szélesebb körű elterjedését. Ez a döntés önmagában természetesen nem oldja meg a szektor összes problémáját, ugyanakkor megteremti a lehetőséget arra, hogy a megosztott mobilitási megoldásokban Budapest felzárkózzon az előtte járó, modern nyugat-európai városokhoz.