Jórészt a green-tech cégek kezében van a fenntartható jövő

Esett már róla szó, hogy a klímavédelemben nincs helye a csodavárásnak, helyette célirányosan és megfontoltan, lépésről lépésre érdemes haladni, fokozatosan nyitva teret a leginnovatívabb és legzöldebb technológiáknak.

Az álláspont létjogosultságát erősítik meg a McKinsey tanácsadó cég eredményei, amelyek szerint az üvegházhatású gázok ember által okozott teljes kibocsátási mennyiségének akár 90 százalékát is fel lehetne számolni már létező éghajlati technológiákkal. Ilyenek a nukleáris energia, az energiatárolók vagy a körforgásos gazdaság elveit követő hulladékgazdálkodás. Az eredményességhez persze elengedhetetlen, hogy ezeket széles körben alkalmazzák, ez azonban nem ennyire egyszerű: ugyanis csak egy kis részük, nagyságrendileg a tizedük mögött áll olyan megoldás, amely már kereskedelmi szempontból is kiforrottnak számít. A többségük műszaki értelemben már bizonyított technológia, üzletileg azonban még messze nem életképesek.

Különösen érvényes ez azokra a green-tech cégekre, amelyek eszközigényes fenntarthatósági technológiákat fejlesztenek. Ezeknek már életciklusuk legkoraibb szakaszában is hatalmas a tőkekívánalmuk, amelyet sokszor sem a kockázatitőke-befektetők, sem a magántőkealapok, sem pedig a bankok nem tudnak kielégíteni. Jól mutatják ezt a finanszírozási szakadékot azok a statisztikák, amelyek szerint a kockázatitőke-befektetők által kihelyezett, jellemző tőkeméret (ticket size) egészen más a klímatechnológiai szereplők és az egyéb startupok körében. Míg egy fintech cég esetében 4, egy kvantumszámítástechnikainál pedig 5 millió dolláros átlagról beszélünk, addig a hulladékkezelésben 16, hidrogénre koncentráló megoldásoknál 25 millió ez az érték, az összetettebb klímatechnológiai ágazatokban pedig akár a 40 milliót is meghaladhatja.

Ez a kényszerhelyzet értelemszerűen arra fogja ösztönözni a green-tech cégeket, hogy a finanszírozásban is bevessék a kreativitásukat. Állami vagy uniós forrásokra természetesen kell és érdemes is támaszkodniuk, de csak kisebb részben, hiszen ezek korlátosak, és sok szereplő között oszlanak meg. 

Mindez pedig a szakértők szerint óhatatlanul ahhoz vezet, hogy a klímavédelemben ugyanolyan kardinális szerep hárul a zöld unikornisokra, mint az energetikai cégekre. A már legalább egymilliárd dollárt érő és környezi technológiákat fejlesztő startupok fogják behozni a mindennapokba a leginnovatívabb és legzöldebb technológiákat, amelyek nélkülözhetetlenek a klímaváltozás elleni küzdelemben. Egyelőre nincsenek túl sokan, hiszen ha a green-tech cégek élmezőnyére pillantunk, azt a legfrissebb statisztikák szerint a mobilitásban utazó vállalkozások dominálják. Szerencsére azonban akadnak kivételek is, mint a fenntartható, enzimalapú háztartási kemikáliákat fejlesztő Solugen vagy az energiaintenzív iparágak dekarbonizációját a zászlajára tűző Turntide Technologies. Hogy köztük van-e a közeljövő Metája vagy Google-je az éghajlat-technológia terén, ennek megválaszolására még néhány évet várnunk kell.