A hőhullámok hajtják a világ villamosenergia-keresletét

Heteken át mértek 40 fokhoz közeli hőmérsékleteket Kína déli és keleti részein, ami nem csupán a rizsföldeken dolgozókat tette próbára: az olyan nagyvárosok lakói is szenvedtek a hőségtől, mint a 25 milliós Sanghaj vagy a feleakkora lakosságszámú Hangcsou. 

Csöcsiang tartomány gazdasági szempontból is óriási jelentőségű fővárosában szigorú korlátozásokra is sor került a kiugróan magas áramfogyasztás miatt, jóllehet a térségben hosszú ideje nagy erőfeszítéseket tesznek a zöldenergia terjedéséért: Hangcsouban már 2020-ban közel 3 milliárd kilowattóra villamos energiát állítottak elő a nap- és biomassza-erőművek.

Az áramellátásban egyre több problémát okoz a klímaváltozás okozta szélsőséges időjárás. Még áprilisban Indiát, a Fülöp-szigeteket és Thaiföldet sújtotta egy hasonlóan pusztító hőhullám, amely a villamosenergia-ellátásban is komoly zavarokat okozott. Nem véletlen, hogy a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) féléves árampiaci jelentésében részben az éghajlatváltozásra vezeti vissza azt, hogy az idén és jövőre várhatóan az elmúlt két évtized leggyorsabb növekedését produkálja a globális villamosenergia-igény növekedése.

Olyannyira, hogy az IEA előrejelzései szerint jövőre először fordul majd elő, hogy világszerte több villamos energiát állítanak elő megújuló energiaforrásokból, mint szénből, ami természetesen jó hír. Ahogyan az is, hogy a napelemek önmagukban várhatóan a 2024 és 2025 közötti időszakban a globális villamosenergia-igény növekedésének nagyjából a felét fedezik majd, a nap- és a szélenergia együttesen pedig a bővülés háromnegyedét.

Hiába terjednek azonban hatalmas lendülettel a megújuló energiaforrások, ha a globális kereslet erőteljes növekedése miatt a szénből előállított villamos energiára is szükség van – állapítják meg az IEA szakértői, akik szerint ez különösen érvényes Kínára és Indiára, ahol kiugró a keresleti dinamika. Indiában az idén egyenesen 8 százalékos ugrásra számít az ügynökség, főként az erőteljes gazdasági tevékenység és a durva hőhullámok hatására. A Kínában várt több mint 6 százalékos növekedés pedig a szolgáltatóipar és az ipar kontójára írható: paradox módon az utóbbiak között rengeteg az olyan vállalat, amelyek technológiája alapvetően a tiszta energia hasznosítására épül.

Hogy mennyire összefüggő ez a teljes ökoszisztéma, azt jól illusztrálja a kínai vízenergia esete: a tavalyi aszály a mélypontra taszította az áramtermelésnek ezt az igen környezetbarát formáját, az év első felében azonban az erőművek kezdték visszanyerni a lendületüket. Ha a második fél évben is folytatódik az emelkedő tendencia, az az IEA szakértői szerint kordában tarthatja a szénalapú energiatermelést, így még az sem zárható ki, hogy a villamosenergia-ágazat globális szén-dioxid-mérlege enyhe mínuszba csúszik az év végéig.

Miközben az Európai Unióban szerény mértékű, 1,7 százalékos lehet a villamosenergia-kereslet idei fellendülése, az Egyesült Államokban 3 százalékos bővülésre számítanak a szakértők. Ez részben a klimatizálási igények növekedése okozza, de sokat nyom a latban az is, hogy az USA – főleg Észak-Virginia révén – domináns szereplő a villamos energia szempontjából kimeríthetetlen étvágyú, az elkövetkező években robbanásszerű fejlődés előtt álló adatközpont-ágazatban. A világ számos további részén pedig a légkondicionálás terjedő használata marad a villamos energia iránti kereslet legfőbb hajtóereje az elkövetkező években is.