A magyar lakosság 15 százaléka gyakran, 47 százaléka pedig alkalmanként nyaral Magyarországon. Elsősorban a fiatalok választják a hazai üdülőhelyeket pihenésre. A tizen- és huszonévesek 21 százaléka gyakran üdül belföldön, míg a harmincasok 28 százaléka soha, az 50 és 60 közöttieknek pedig csaknem fele nem jut el még hazai nyaralásra sem. A Gfk Hungária Piackutató Intézet ezerfős felméréséből kiderül, hogy minél magasabban iskolázott valaki, annál gyakrabban él a belföldi üdülés lehetőségével. Míg a nyolc általánost végzettek 57, addig a felsőfokú végzettségűeknek csak 17 százaléka az, aki soha nem választja a magyarországi üdülőhelyeket. Elsősorban a nagyvárosi és a budapesti lakosokra jellemző, hogy itthon töltik szabadságukat, a falusiaknak pontosan a fele nem jár belföldre üdülni.
Persze meghatározza a szokásokat az anyagi helyzet is. A 40 ezer forintnál kevesebbet keresőknek csak 5 százaléka rendszeres belföldi utas, a százezer forint feletti jövedelműeknek viszont 29 százaléka. Az elmaradottabb észak-magyarországi és észak-alföldi régiók lakosainak fele nem tud még itthon sem nyaralni, míg a dunántúliaknak csak 30 százaléka kénytelen lemondani erről.
Abban, hogy külföldön vagy belföldön töltik-e az emberek a szabadságukat, nincs lényeges különbség. Az viszont kiderül a felmérésből, hogy külföldön 59 százalék vízparti nyaralást választ, a belföldi utaknál pedig a hegyvidéki üdülés a legnépszerűbb (28 százalék). A falusi turizmust, illetve a városlátogatást csak 5-6 százalék preferálja.
Változott az üdülés programja is -- állapítja meg a felmérés. Bár még mindig a passzív kikapcsolódás és a városnézés a legkedveltebb időtöltés, addig a megkérdezettek 20 százaléka a gyógyulást keresi. A kulturális turizmus a népszerűségi lista végén áll, 13 százalék érdeklődik az ilyen utak iránt. A gyógy- és egészségturizmus egyértelműen az idősek és főleg a nők kikapcsolódása. A 30 éven aluliaknak csak 2 százaléka venne részt szívesen ilyen üdülésen.
Az aktív pihenést csak minden ötödik ember tartja vonzónak. A tizen- és huszonéveseknek az egyharmada érdeklődik az ilyen programok iránt, bár sport- és mozgásszeretetük lényegesen nagyobb arányt indokolna -- figyelmeztet a Gfk. A negyveneseknek 18, az ötveneseknek és a 60 éven felülieknek is alig valamivel több mint 10 százaléka tudja elképzelni, hogy aktívan pihenjen. Ez annyit jelent, hogy az 50 évet betöltők teljesen lemondanak a nyaralásról -- írja a felmérés. Akik elkötelezettek az aktív belföldi turizmus iránt, azoknak is csak 58 százaléka választ valamilyen aktív programot, a többiek végül másfajta pihenés mellett döntenek. Akik mégis aktívan kívánnak pihenni, azoknak 62 százaléka túrázással szeretné eltölteni az időt. Az utóbbi időben népszerűvé vált a kerékpározás és a vízisportok is. A lovaglás, a tenisz, az extrém sportok és a golf kedveltsége viszont nem haladja meg a 10 százalékot.
A mozgásban gazdag üdülés hazai feltételeit általában jónak tartják. A természetjárás lehetőségeiben mindössze 10 százalék talált valamilyen kifogást. A kerékpározás helyzetét tartják -- a megkérdezettek 24 százaléka -- a legkritikusabbnak.
Az emberek többsége (61 százalék) a családtagok, ismerősök beszámolója alapján dönt az üdülőhelyről. A második legfontosabb forrás a korábbi tapasztalat. Csak ezután következnek az utazási irodák prospektusai, a hirdetések és az újságcikkek.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.