A nettó átlagkeresetek tavalyi 11,4 százalékos növekedése csupán 1,5 százalékos reálnövekedést jelent Magyarországon. A mérsékelt ütemű emelkedésnek elsősorban az az oka, hogy az infláció jóval a várakozások felett alakult. A tárgyalóasztaloknál kialkudott nominális bérnövekedés így a boltokban már jóval kevesebbet ért, mint amire a munkavállalók korábban számítottak.
Bár tavaly a bruttó nemzeti termék (GDP) növekedési üteme gyorsabb volt, mint egy évvel korábban, a 2000. évi alacsonyabb reálkereset-növekedés mégis indokolt. Az importtermékek egy részének -- elsősorban az olajnak -- az ára ugyanis olyan mértékben emelkedett, hogy a gazdaság jelentős cserearány-veszteséget szenvedett el. A drágább import következtében sokkal kisebb mértékben nőtt a "szétosztható" jövedelem, mint egy évvel korábban. Az ezt kifejező bruttó nemzeti jövedelem (GNI) előzetes becslések szerint mindössze 1,6-2,1 százalékkal volt magasabb tavaly, mint egy évvel korábban.
A közép-európai átalakuló gazdaságokban sem nőttek jelentősen a keresetek. Az előzetes cseh statisztikai közlések alapján az iparban 2,2 százalékkal emelkedtek a reálbérek. Lengyelországban negyedévről negyedévre lassult a bérnövekedés üteme 1999 azonos időszakához képest, a harmadik negyedre csaknem nullára. Szlovákiában az első adatok szerint az iparban 2,3 százalékkal csökkentek a reálbérek. A szlovákok kivételével azonban a legfejlettebb rendszerváltók turistái jól járnának Magyarországon.
Pedig tavaly Szlovéniában is csak 10,6 százalékkal emelkedtek a bruttó fizetések, ami nem sokkal haladta meg a 8,9 százalékos inflációt. A szomszédos országok közül Horvátországban is magasabbak a bérek, mint Magyarországon. A tavalyi év első tizenegy hónapjának adatai alapján a nettó átlagkereset is meghaladta a magyar bruttó béreket: 3300 kuna (mintegy 113 ezer forint) volt. Ezzel szemben a jugoszláv tagköztársaság, Montenegró lakosai alig 97 eurót (közel 26 ezer forint) vihettek haza egy hónapban 2000 folyamán. Ennél is kevesebbet értek -- néhány ezer forinttal -- az orosz vagy a fehérorosz fizetések.
Magyarországon a tavalyinál nagyobb mértékben, 2,5 százalékkal nőttek a reálkeresetek 1999-ben. Az utóbbi évtizedben azonban csak egyszer fordult elő, hogy a reálbér növekedési üteme jelentősen meghaladta a GDP-bővülést. Így mára jelentőssé vált a különbség a bruttó hazai termék, illetve a reálbérek rendszerváltozás előtti bázishoz viszonyított szintje között.
A költségvetési szektorban dolgozók körében 2000-ben átlag alatti volt a keresetnövekedés. A 10 százalékos nominális emelkedés éppen csak meghaladja az infláció szintjét (9,8 százalék). A közigazgatásban és az oktatásban dolgozóknak tavaly reálértékben csökkent a keresetük. Az egészségügyben, illetve szociális ellátásban dolgozók az átlag feletti növekedést az egyszeri rendkívüli juttatásnak köszönhetik. Ez utóbbi ágazat nemzetgazdasági összehasonlításban igen rosszul fizetettnek számít. Itt a bruttó átlagkereset -- az említett egyszeri juttatásokal együtt -- is csupán 57 580 forint volt.
A textiliparban még ennél is alacsonyabb volt a bérszínvonal, az itt dolgozók 53 450 forintot kerestek. A versenyszférában ennek ellenére gyorsabban növekedtek az átlagbérek, mint a közszférában. Míg a költségvetési szektorban a bruttó keresetnövekedés 12,3, addig a piaci szférában 14,2 százalék volt. Így a versenyszektorban 2,1 százalékos reálbér-növekedés valósult meg. Leggyorsabban a bányászatban, a fémfeldolgozói ágazatban és a kereskedelemben növekedtek a bérek.
A legjobban fizető gazdasági ág már hosszú ideje a pénzügyi tevékenység (a bruttó bér 189 440 forint) és a vegyipar (128 790 forint). Magyarországi viszonylatban jól keresnek az energetikai szektorban dolgozók (119 540 forint) is.
A régióban is fellelhetők hasonlóan nagy különbségek az egyes szektorok bérszínvonala között. Szlovákiában a postai szolgáltatás és a távközlés területén dolgozók jelentős béremelése után az e körben alkalmazottak fizetése több mint ötödével múlja felül az iparban foglalkoztatottak átlagos bérét. Csaknem 30 százalékkal marad el az utóbbi értéktől ugyanakkor a kiskereskedelemben dolgozók átlagfizetése, mely nominálisan is csökkent a hipermarketek előretöréséből következő leépítések miatt. Az ipari átlagnál jó 10 százalékkal kevesebbet keresnek az építőipari dolgozók, akik azonban Csehországban csekély mértékben jobban fizetettek az iparban foglalkoztatottaknál.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.