Évtizedes csúcson a munkanélküliség
A munkanélküliség ugrásszerű növekedése jelzi, amit már a híradásokból lehetett sejteni: tömegével szűnnek meg a munkahelyek. A december és február közötti időszakban 9,1 százalékos munkanélküliségi rátát mért a KSH, szemben az előző időszaki 8,4, és az egy évvel korábbi 8 százalékkal. Az adat messze a legrosszabb a 90-es évek második fele óta, és ilyen jelentős ugrásra nincs példa a KSH adataiban.
A leépítési hullám egyelőre nagyrészt a külkereskedelmen keresztül az exportőr vállalatokat érintette, de elkerülhetetlennek látszik a belföldi keresletet kielégítő cégeknél is egy hasonló hullámra lehet számítani. A foglalkoztatottak száma 3 millió 790 ezerre csökkent, a munkanélkülieké 378 ezer főre emelkedett. Az előző időszakhoz képest 49 ezerrel csökkenő foglalkoztatotti létszám alig több mint fele jelent meg munkanélküliként, közel 20 ezren elhagyták a munkaerőpiacot. Az év végén rendszerint megnő a nyugdíjazások száma, így ez lehetett a fő tényező az inaktivitás hirtelen megugrása mögött. Az időszak során a 15–64 éves népesség 61,0 százaléka, ezen belül a 15–61 évesek 63,6 százaléka jelent meg a munkaerőpiacon. A foglalkoztatottsági ráta is tovább csökkent, a nemzetközi összehasonlításban azonban még kérdéses, hogy hogyan alakul a – korábban igen gyenge – pozíciónk, ugyanis a munkanélküliség az átlagosnál kisebb mértékben emelkedett.
A 15–64 éves foglalkoztatottak létszáma átlagosan 3 millió 762 ezer volt, ami 64 ezer fővel maradt el az egy évvel korábbitól. Az erre a korcsoportra számított foglalkoztatási ráta 55,4 százaléknak felelt meg, azaz az előző év azonos időszakához képest 0,9 százalékponttal csökkent. A munkanélküliek száma további növekedést mutathat, egyes számítások összesen 100 ezernél is több munkahely megszűnését valószínűsítik, és az állástalanság 9,5-10 százalékra emelkedését. Az Eurostat által publikált, a regisztrációs munkanélküliségi adatok dinamikája alapján továbbvezetett harmonizált munkanélküliségi ráta az időszak középső hónapját jelentő januárban: EU-15: 8,3 százalék, EU-27: 8,0 százalék, Magyarország: 9,0 százalék.)
Az álláskeresők számának megugrása a munkanélküliek korösszetételét is némileg átrendezte, csökkent a 25 év alattiak, és nőtt az ennél idősebbek aránya a korábbi évhez viszonyítva. A munkanélküli-státusba történő beáramlás növekvő intenzitása miatt csökkent a munkanélküliség átlagos időtartama (jelenleg 17,4 hónap). A tartósan, legalább egy éve munkanélküliek aránya így is magas, közel 45 százalék.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.