Egyre kevesebb tőke érkezik hozzánk

A Bécsi Nemzetközi Összehasonlító Gazdaságkutató Intézet (WIIW) elemzése szerint tavaly 9 százalékkal maradt el a kelet-európai új EU tagállamokba irányuló közvetlen befektetések (FDI) teljes értéke a 2007-es szinttől. A nem EU-tag balkáni államok viszonylatában a hanyatlás 22 százalékos volt, egyedül a Független Államok Közösségének európai tagjai esetében volt megfigyelhető egy 17 százalékos növekedés, ami azonban nagyrészt az Oroszországból korábban kimenekített tőke újrabevitelén alapult.

Az új EU-tagállamok körében erős eltéréseket mutat a tavalyi kép: Románia és Szlovénia esetében növekedés volt kimutatható, ezzel szemben a Lengyelországba, Bulgáriába és a balti államokba irányuló FDI (Foreing Direct Investment) erősen visszaesett. Magyarország, Csehország és Szlovákia esetében nagyjából változatlan szinten maradt a tőkeáramlás, amely továbbra is jelentős hányadban tartott kivitelre létrehozott termelő és szolgáltató egységekbe. A Nyugat-Balkán országaiba irányuló közvetlen befektetések esetében arra vezetik vissza a tavalyi tetemes esést, hogy itt már korábban is jobbára piacszerző célú volt a tőkebevitel, és csak elenyésző hányadban szerepeltek export-célú projektek.

A térség egészébe irányuló FDI a 2009-es esztendő első hónapjaiban további, immár meredek esést mutat, így nem kizárt, hogy az idén a tavalyi szint felét is alig lehet elérni. Ennek megfelelően az új EU-tagállamok esetében az idei fluxus 20 milliárd euró körüli szintre mehet vissza, ami nagyjából az évized első éveiben kimutatott mozgással egyenértékű. Főleg a nagy beruházási projektek váltak ritkábbá a nehéz gazdasági viszonyok miatt, emezek helyett inkább kisebb, hatékonyság-javítást és hálózat-bővítést célzó fejlesztéseket hajtanak végre. Nagyobb terveket csak itt-ott, a Nyugat-Balkánon hajtanak végre, ahol az elégtelen áramtermelő és elosztó kapacitásokat kell bővíteni.

A közvetlen külföldi befektetések korábban egyértelműen pozitív hatással jártak a térség gazdasága számára, mostanában azonban megugrott az itt termelt jövedelmek visszautalása, ami néhány állam (például Magyarország) esetében fokozta a külgazdasági egyensúlyban meglévő feszültségeket. A térség országai számára az FDI már 2008-ban is csak a folyómérleg-hiány egy csökkenő hányadára nyújtott fedezetet, ezért bizonytalanabb külső finanszírozási források után kellett nézni.

Egyedül Csehország esetében haladta meg a közvetlen tőkebevitel a folyómérleg deficitjét, Románia, Bulgária és Szlovákia esetében a hiány valamivel több mint felére nyújtott fedezetet, Magyarország esetében az adott szám csak 29 százalék volt. A közvetlenül befektetett tőke állományára számított bevételek látványosan megugrottak, Magyarországon az arány elérte a 18 százalékot, Csehországban a 14 százalékot.

Az adott körben megtermelt jövedelmek egyre nagyobb hányadát utalták haza az itteni érdekeltségek, az arány – súlyozott átlag szerint – 70 százalék körül mozgott, Magyarország esetében azonban átlagon felüli volt. Az újólag érkező tőke Magyarország esetében már csak hazautalt jövedelmek alig több mint felére nyújtott fedezetet, Szlovákia esetében a szám 90 százalék volt, Csehország esetében 107 százalék. A többi új EU-tagállam esetében még jóval nagyobb arányban kínált fedezetet az érkező friss tőke a visszautalt jövedelmekre.

A megtermelt jövedelmekből Az érkező friss tőke és a

hazautalt hányad (%) hazautalások hányadosa (%)

Magyarország 71,2 54

Szlovákia 81,8 90

Szlovénia 97,8 173

Csehország 57,7 107

Lengyelország 63,5 143

Románia 66,2 293

Bulgária 77,2 364

Forrás: WIIW.

A megtermelt jövedelmekből Az érkező friss tőke és a

hazautalt hányad (%) hazautalások hányadosa (%)

Magyarország 71,2 54

Szlovákia 81,8 90

Szlovénia 97,8 173

Csehország 57,7 107

Lengyelország 63,5 143

Románia 66,2 293

Bulgária 77,2 364

Forrás: WIIW. -->