Kevesebb tőke érkezett tavaly
A világgazdaság egészében is csak szerény élénkülés várható az idén a működőtőke-beáramlásban, s ebből a trendből Magyarország sem lóg ki, ide a tavalyihoz hasonló összegű FDI érkezhet 2010-ben is – véli Turóczy László, a szaktárca gazdaságpolitikai és elemzési főosztályának helyettes vezetője. A Világgazdaságnak adott, 2009-et áttekintő, ezt az évet is érintő előrejelzésében a részvény és egyéb részesedés soron mintegy 1,5 milliárd, az újrabefektetett soron pedig egymilliárd euró alatti éves beáramlással számol. Ezek együtt 2-2,5 milliárd euró nem adóssággeneráló működőtőke-beáramlást eredményezhettek.
A teljes összegbe statisztikailag beleszámítanak ugyan az adóssággeneráló egyéb tőkemozgások is, ám ezek előre nem jelezhetők, hiszen a tulajdonosi hitelek mellett olyan tételek is szerepelnek benne, mint például a vállalatcsoporton belüli elszámolási számlák pénzmozgásai vagy éppen a kereskedelmi hitelek – mondta.
A külföldi befektetőkkel napi szinten kapcsolatban álló ITD Hungary már megvonta a tavalyi mérlegét: ők ugyanis a pozitív döntéseket ismerik, amelyek azonban csak késleltetetten jelennek meg valódi beáramlásként a statisztikákban. Eszerint a múlt évben az ő közreműködésükkel 27 projekt keretében öszszesen 894 millió euró FDI-befektetésről született döntés, ez nem egészen 5500 munkahelyet teremt. Rétfalvi György vezérigazgató szerint az idén mindenképpen egymilliárd euró felett lesz az összeg, s akár a kétmilliárdot is elérheti, ám azt nem fogja meghaladni.
A tavalyi első három negyedévre már rendelkezésre állnak az előzetes statisztikai tényszámok is a Magyar Nemzeti Bank folyó fizetési mérlegében. Ezek szerint a részvény és egyéb részesedés formájában beérkezett 1,199 milliárd euró a globális – és ezen belül a kelet-közép-európai régióba irányuló – tőkeáramlás visszaesésének időszakában is viszonylag jó eredménynek számít, ráadásul 300 millióval több volt, mint az előző év hasonló időszakában – fejtette ki lapunknak Turóczy László. Az újra befektetett jövedelmek szempontjából ugyanakkor negatív egyenleget – 327 millió euró értékű tőkekivonást – hozott a tavalyi első kilenc hónap, jóllehet a válság előtti években ugyanerre az időszakra már jócskán pozitív érték volt jellemző.
Az újra befektetett jövedelem – ez az adózott eredmény és a megszavazott osztalék különbsége – kedvezőtlen alakulása annak köszönhető, hogy a Magyar Nemzeti Bank becslése szerint a külföldi tulajdonú vállalatok nyeresége jóval nagyobb mértékben csökkent, mint a megszavazott osztalék összege. A gazdasági visszaesés miatt ugyanis romlott a vállalatok jövedelmezősége, és bár a külföldi tulajdonú cégek által megszavazott osztalék is csökkent, a korábbinál kevesebb jövedelmet forgatnak vissza. Az összképet azonban tavaly leginkább az adóssággeneráló egyéb tőkemozgások rontották, ugyanis az első három negyedévben maszszív kiáramlás volt megfigyelhető ezen a soron: ennek a tételnek az egyenlege –1276 millió euróra rúgott. Így az időszakban nettó 404 millió euró értékű külföldi működő tőke kivonására került sor. Ez 1995 óta a legkedvezőtlenebb első három negyedévi adat – mutat rá a Henger Péter NFGM-elemző által jegyzett elemzés.
Globális folyamatok
A globális működőtőke-áramlás a közel 2000 milliárd dolláros történelmi csúcsot jelentő 2007-es szintről tavalyelőtt 14 százalékkal esett, majd a múlt évben gyorsuló ütemben folytatta a zuhanást.Tavaly az első negyedév előzetes adatai 44 százalékos zsugorodásról tanúskodtak 2008 azonos időszakához képest.
A térségünkre már rendelkezésre álló háromnegyed éves adatok szerint összességében 50 százalékkal csökkent a külföldi működőtőke-beáramlás a visegrádi országokba és Romániába az előző év azonos időszakához viszonyítva.
Szlovákiában – Magyarországhoz hasonlóan – a 2008 azonos időszaki nettó beáramlással szemben kiáramlás volt megfigyelhető, Csehországba 63, Romániába 50, Lengyelországba pedig 17 százalékkal kevesebb tőke áramlott.
Tavaly az első negyedév előzetes adatai 44 százalékos zsugorodásról tanúskodtak 2008 azonos időszakához képest.
A térségünkre már rendelkezésre álló háromnegyed éves adatok szerint összességében 50 százalékkal csökkent a külföldi működőtőke-beáramlás a visegrádi országokba és Romániába az előző év azonos időszakához viszonyítva.
Szlovákiában – Magyarországhoz hasonlóan – a 2008 azonos időszaki nettó beáramlással szemben kiáramlás volt megfigyelhető, Csehországba 63, Romániába 50, Lengyelországba pedig 17 százalékkal kevesebb tőke áramlott. Versenyképességi kérdések Az ITDH tapasztalatai szerint a január eleji adó- és járulékváltozások döntő mértékben nem befolyásolják a befektetői döntéseket.
A magyar tőkevonzó képesség ugyanis nem ezen múlik elsősorban – fejtette ki lapunk kérdésére Rétfalvi György, illetve Kilián Csaba, az ügynökség befektetési igazgatója.
Az ipari befektetők ugyanis tíz-húsz évre terveznek előre, a szolgáltatási célúak öt-tíz esztendőre. Negyven-ötven szempontot vizsgálnak, ezek közül egy a bérszínvonalé.
Az üzletemberek elsősorban a kiszámíthatóságot keresik, s ilyen szempontból nem jó az ország imázsa, bár ezt a konferenciákon sikerül némiképpen ellensúlyozni.
Jelenleg is 32 konkrét beruházásról folynak olyan tárgyalások, amelyekről az idén születhet döntés. A tét: 1,5 milliárd euró, illetve nyolcezer új munkahely.
-->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.