Az 5,4 százalékos inflációt figyelembe véve júliusig 3,2 százalékos reálkereset-emelkedést mutatott ki a KSH, ez 2006 óta a legmagasabb érték, bár a második fél év valószínűleg lejjebb viszi az éves átlagot. Az év során a magánszféra fizetései lehagyták az államit, ez azért érdekes, mert utóbbiban kevesebb a fizikai foglalkozású.
A versenyszektorból viszont csak a legalább öt főt alkalmazó cégek szerepelnek a statisztikában, ez szintén torzítja kissé a képet. Így mindenesetre a magánszektorban nominálisan 4,2 százalékkal emelkedtek a bérek júliusig, míg a közszférában 0,9 százalékkal alacsonyabbak voltak, mint a tavalyi azonos időszakban. Ha csak a júliust veszszük, még nagyobb volt az eltérés, a versenyszférában 3 százalékos emelkedés, az államiban 5,8 százalékos mérséklődés volt. Utóbbiban a bérstop mellett az is szerepet játszott, hogy a „közmunkások” alacsony keresete lehúzza az átlagot.
A bérek ágazatonként igen eltérően alakultak. Már hagyományosan a pénzügyi és biztosítási szektorban voltak a legmagasabb fizetések, 446 ezer forintot ért el az átlag, míg a vendéglátásban és a mezőgazdaságban ennek a harmadát sem érték el. A kilátások munkavállalói szempontból nem túl biztatóak, hiszen egyelőre a legtöbb területen túlkínálat van a magas munkanélküliség miatt. Ugyanez azonban jól jön az inflációt leszorítani igyekvő jegybank számára, a visszafogott bérdinamika érv lehet a monetáris szigorítás ellen.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.