Kiderült, hogy miért emelt kamatot az MNB

A tagok megosztottak voltak a forintárfolyam leértékelődésének inflációra gyakorolt hatásának megítélésében. Egyes tagok úgy vélték, hogy profitkilátásaik romlása miatt a piaci szereplők már rövid távon kénytelenek lesznek beépíteni a fogyasztói árakba az árfolyamváltozásból és a kompenzációval nem érintett minimálbér-emelésből adódó többletköltségeiket.

A leértékelődő forint-árfolyam fogyasztói árakra gyakorolt hatásával kapcsolatban egy tanácstag úgy vélte, hogy az elsősorban a dollár-viszonylatú, kőolajimport esetében jelentős hatású, így az inflációs várakozások meghatározódása szempontjából nagyobb jelentőséggel bíró adószűrt maginfláció csak kisebb mértékben emelkedhet. Más tagok ezzel szemben tapasztalatokra hivatkozva úgy érveltek, hogy a forint euróval szembeni árfolyamának változása mérhető hatással bír a teljes fogyasztói árindex alakulására, beleértve a maginflációt is.

A Tanács tagjai szinte egyöntetűen azon a véleményen voltak, hogy a növekedési kilátások a szeptemberi előrejelzéshez képest számottevően romlottak. Néhányan úgy ítélték meg, hogy az alacsony belső kereslet dezinflációs hatását a forint árfolyamának elmúlt hónapokban végbement gyengülése ellensúlyozhatja, így a 3 százalékos inflációs cél elérése veszélybe került, ami szükségessé teszi a monetáris kondíciók szigorítását. Mások azon a véleményen voltak, hogy ez a kérdés csak a decemberi inflációs jelentés ismeretében dönthető el.

A külső kockázati környezet megítélése tekintetében a tagok azon a véleményen voltak, hogy az eurozóna válsága november második felében mélyült.. A tanácstagok véleménye szerint a külső kockázati környezet romlásához az eurozóna adósságválsága mellett az USA költségvetési hiányának egyre súlyosbodó problémája is hozzájárul.

Egyes tanácstagok szerint az elmúlt hetek forintárfolyam gyengülésében, hazai kockázati felár és hozam emelkedésében túlnyomó részt a nemzetközi befektetői hangulat romlása tükröződött. Megismételték a Monetáris Tanács azon korábbi értékelését miszerint a forint elmúlt időszakban tapasztalt leértékelődése nincs összhangban a magyar gazdaság fundamentumaival. Mások ugyanakkor azt hangsúlyozták, hogy az összességében rendkívül kedvezőtlen külső kockázati környezet mellett a magyarországi fundamentumok alakulása is hozzájárult ahhoz, hogy hazánk kockázati megítélése az elmúlt két hét folyamán jelentősen romlott. Ugyanezen tagok szerint a növekedési kilátásokkal kapcsolatos kockázatok erősödése az emelkedő hozam és gyengülő árfolyam mellett az adósságpálya fenntarthatóságával kapcsolatos kockázatokat növeli. Mindez a hazánkba vetett befektetői bizalom gyengülésében, a forinteszközök relatív teljesítményében is tükröződött.

A Moody’s bejelentését, miszerint spekulatív kategóriába minősítette le a magyar államadósságot, néhány tanácstag váratlan lépésnek ítélte meg tekintettel arra, hogy a leminősítésre a Kormány IMF-tárgyalások megkezdésének szándékára vonatkozó bejelentést követően került sor. Ez utóbbi bejelentést, valamint a Bankszövetséggel folyó tárgyalások tényét több tanácstag üdvözölte.

Az elmúlt hetek pénzpiaci eseményeit összességében értékelve a tanácstagok egyetértettek abban, hogy a Monetáris Tanács 2011. november 15-i üléséről kiadott közleményében megfogalmazott monetáris politikai kondíciók szigorításának feltétele továbbra is fennáll, ugyanis az európai pénzügyi piacokat jellemző kockázatkerülés tovább súlyosbodott a közlemény kiadása óta eltelt időszakban, valamint Magyarország kockázati megítélése tovább romlott. Ezért a Monetáris Tanács minden tagja egyetértett a monetáris kondíciók szigorításának szükségességében. A tagok egyetértettek abban is, hogy amennyiben az inflációs kilátások és a kockázati megítélés nem mutatnak javulást, a monetáris kondíciók további szigorítására kerülhet sor. Az elnök a vitát követően szavazásra bocsátotta a felmerült javaslatot. Az alapkamat 50 bázispontos emelését a Monetáris Tanács egyhangúlag támogatta. Az alapkamat 6,5 százalékra emelkedett.