A volt massachusettsi kormányzó megjegyzése természetesen már akkor is a választóknak szólt, hogy alternatívát kínáljon számukra a jelenlegi elnök által képviselt állásponttal szemben. Barack Obama ugyanis mindeddig kerülte Kína hivatalos megbélyegzését, és még ha el is ismerte, hogy a távol-keleti állam manipulálja a jüan árfolyamát, nem vezetett be a Romney által vizionálthoz hasonló szankciókat velük szemben.
Most egyre több jel utal arra, hogy ezt végül a republikánus elnök sem lépi meg hatalomra kerülése esetén – vagy legalábbis finomítana fog tervein a nagyobb konfliktus elkerülése érdekében. Az ugyanis nyilvánvaló, hogy a szankciók hasonló választ váltanának ki a kínai kormány részéről, márpedig ez jelentős kárt okozhatna az ázsiai országban érdekelt amerikai cégeknek, így a republikánusokat támogató üzleti köröknek is.
A két ország gazdaságának összefonódását jelzi, hogy Kína ma már az Egyesült Államok harmadik legnagyobb exportpiaca Kanada és Mexikó után: tavaly összesen 104 milliárd dollár értékben szállítottak amerikai árukat a távol-keleti országba. A Bloomberg szerint a kínai piac elsősorban a tengerentúli mezőgazdasági, a félvezető és a légi ipar számára fontos, de a bankok, a biztosítótársaságok és mérnöki munkákat végző cégek is egyre jobban terjeszkednek a világ legnépesebb országában.
Az amerikai kitettség nagyságát jelzi például, hogy az Apple eladásainak egy jelentős része már Kínához kötődik, a General Motors több autót ad el az ottani piacon, mint otthon, a Yum Brands pedig már csaknem négyezer KFC-t és hétszáz Pizza Hutot üzemeltet a távol-keleti országban.
Az elképesztő méretű összefonódások miatt nem csoda, hogy Obama eddig óvatosan bánt Kínával – még ha a nagyhatalom érzékeny veszteségeket okoz is az amerikai gazdaságnak. Miközben például az ottani jegybank által továbbra is alacsonyan tartott jüanárfolyam segíti a kínai áruk eladását külföldön – így olcsóbban lehet őket piacra dobni a tengerentúlon –, addig ez károsan hat az amerikai külkereskedelmi mérlegre. Tavaly például 295 milliárd dolláros hiányt mutatott az Egyesült Államok Kínával szembeni külkereskedelmi árumérlege, ami a legnagyobb deficit, amit Washington valaha összehozott bármely országgal szemben.
Kína az árfolyamgyengítés mellett azzal is kivívja az USA haragját, hogy egyes szektorokban diszkriminálja a külföldi cégeket, előnyben részesíti a nagy helyi vállalatokat, és a technológiák átadására sarkallja az amerikai felet a joint venture-okon belül. Ráadásul a Washington által kiosztott pofonra pofonnal válaszol: miután az Egyesült Államok 35 százalékos vámot vetett ki a kínai gumiabroncsokra 2009-ben, Kína 105 százalékos vámmal sújtotta az amerikai baromfitermékeket. A konfliktus eldurvulása tehát senkinek sem érdeke, és ezt Romney is tudja: „Azt kívánom a legkevésbé, hogy kereskedelmi háborúba kerüljünk Kínával” – mondta a Wall Street Journalnak.
Az ilyen nyilatkozatok elegendőnek tűnnek ahhoz, hogy a választók megbízzanak a republikánus vezetőben. A Washington Post és az ABC News által végzett felmérés során például 46 százalék nyilatkozott úgy, hogy Romney jobban irányítaná a gazdaságot, mint a jelenlegi elnök, míg Obamát 44 százalék tartotta kompetensebbnek. Igaz, amikor azt a kérdést tették fel a választóknak, melyikőjük megértőbb az amerikaiak gazdasági-pénzügyi problémáival szemben, a demokrata politikus nyert meggyőző fölénnyel.
A konvenciót már hétfőn megnyitották, de az érdemi tanácskozás megkezdését egy nappal elhalasztották a térségben tomboló trópusi vihar miatt.
A konvenciót már hétfőn megnyitották, de az érdemi tanácskozás megkezdését egy nappal elhalasztották a térségben tomboló trópusi vihar miatt. A General Motors több autót ad el a távol-keleti ország piacán, mint az Egyesült Államokban.-->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.