BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Nem húzna ujjat Kínával Romney

Nem valószínű, hogy Mitt Romney republikánus elnökjelölt hatalomra kerülése esetén teljes egészében beváltaná Kínával szembeni fenyegetéseit – ezzel ugyanis közvetve az amerikai cégek és így saját támogatói alatt vágná a fát.

„Ha elnök leszek, árfolyam-manipulátornak fogom nyilvánítani Kínát, és vámokat vetek ki annak érdekében, hogy megálljt parancsoljak sportszerűtlen kereskedelmi praktikáiknak” – ezekkel a kemény szavakkal kelt ki az ázsiai nagyhatalom ellen Mitt Romney, akit hamarosan hivatalosan is a republikánusok elnökjelöltjévé választhatnak majd a párt kedden kezdődött konvencióján.

A volt massachusettsi kormányzó megjegyzése természetesen már akkor is a választóknak szólt, hogy alternatívát kínáljon számukra a jelenlegi elnök által képviselt állásponttal szemben. Barack Obama ugyanis mindeddig kerülte Kína hivatalos megbélyegzését, és még ha el is ismerte, hogy a távol-keleti állam manipulálja a jüan árfolyamát, nem vezetett be a Romney által vizionálthoz hasonló szankciókat velük szemben.

Most egyre több jel utal arra, hogy ezt végül a republikánus elnök sem lépi meg hatalomra kerülése esetén – vagy legalábbis finomítana fog tervein a nagyobb konfliktus elkerülése érdekében. Az ugyanis nyilvánvaló, hogy a szankciók hasonló választ váltanának ki a kínai kormány részéről, márpedig ez jelentős kárt okozhatna az ázsiai országban érdekelt amerikai cégeknek, így a republikánusokat támogató üzleti köröknek is.

A két ország gazdaságának összefonódását jelzi, hogy Kína ma már az Egyesült Államok harmadik legnagyobb exportpiaca Kanada és Mexikó után: tavaly összesen 104 milliárd dollár értékben szállítottak amerikai árukat a távol-keleti országba. A Bloomberg szerint a kínai piac elsősorban a tengerentúli mezőgazdasági, a félvezető és a légi ipar számára fontos, de a bankok, a biztosítótársaságok és mérnöki munkákat végző cégek is egyre jobban terjeszkednek a világ legnépesebb országában.

Az amerikai kitettség nagyságát jelzi például, hogy az Apple eladásainak egy jelentős része már Kínához kötődik, a General Motors több autót ad el az ottani piacon, mint otthon, a Yum Brands pedig már csaknem négyezer KFC-t és hétszáz Pizza Hutot üzemeltet a távol-keleti országban.

Az elképesztő méretű összefonódások miatt nem csoda, hogy Obama eddig óvatosan bánt Kínával – még ha a nagyhatalom érzékeny veszteségeket okoz is az amerikai gazdaságnak. Miközben például az ottani jegybank által továbbra is alacsonyan tartott jüanárfolyam segíti a kínai áruk eladását külföldön – így olcsóbban lehet őket piacra dobni a tengerentúlon –, addig ez károsan hat az amerikai külkereskedelmi mérlegre. Tavaly például 295 milliárd dolláros hiányt mutatott az Egyesült Államok Kínával szembeni külkereskedelmi árumérlege, ami a legnagyobb deficit, amit Washington valaha összehozott bármely országgal szemben.

Kína az árfolyamgyengítés mellett azzal is kivívja az USA haragját, hogy egyes szektorokban diszkriminálja a külföldi cégeket, előnyben részesíti a nagy helyi vállalatokat, és a technológiák átadására sarkallja az amerikai felet a joint venture-okon belül. Ráadásul a Washington által kiosztott pofonra pofonnal válaszol: miután az Egyesült Államok 35 százalékos vámot vetett ki a kínai gumiabroncsokra 2009-ben, Kína 105 százalékos vámmal sújtotta az amerikai baromfitermékeket. A konfliktus eldurvulása tehát senkinek sem érdeke, és ezt Romney is tudja: „Azt kívánom a legkevésbé, hogy kereskedelmi háborúba kerüljünk Kínával” – mondta a Wall Street Journalnak.

Az ilyen nyilatkozatok elegendőnek tűnnek ahhoz, hogy a választók megbízzanak a republikánus vezetőben. A Wa­shington Post és az ABC News által végzett felmérés során például 46 százalék nyilatkozott úgy, hogy Romney jobban irányítaná a gazdaságot, mint a jelenlegi elnök, míg Obamát 44 százalék tartotta kompetensebbnek. Igaz, amikor azt a kérdést tették fel a választóknak, melyikőjük megértőbb az amerikaiak gazdasági-pénzügyi problémáival szemben, a demokrata politikus nyert meggyőző fölénnyel.

Republikánus vezetőkkel tárgyal Szijjártó Péter

Tegnap este érkezett meg a floridai Tampába Szijjártó Péter külügyi és külgazdasági államtitkár, hogy részt vegyen az amerikai Republikánus Párt elnökjelölő konvencióján. A magyar politikus megfigyelőként van jelen az eseményen, és a remények szerint prominens, a párt külügyi vonalát meghatározó tisztségviselőkkel találkozik majd. A Világgazdaság azon kérdésére, hogy mely külpolitikai, illetve gazdasági témák kerülnek majd terítékre a találkozók során, a Kormányszóvivői Iroda egyelőre annyit közölt: a látogatás elsősorban a kapcsolatépítésről szól, a tárgyalásokon a magyar–amerikai viszony aktuális kérdéseiről lesz szó. Az államtitkár két és fél napot tartózkodik a floridai városban, és várhatóan szombaton tér vissza Budapestre.

A konvenciót már hétfőn megnyitották, de az érdemi tanácskozás megkezdését egy nappal elhalasztották a térségben tomboló trópusi vihar miatt.



A konvenciót már hétfőn megnyitották, de az érdemi tanácskozás megkezdését egy nappal elhalasztották a térségben tomboló trópusi vihar miatt. A General Motors több autót ad el a távol-keleti ország piacán, mint az Egyesült Államokban.-->

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.