Miért vágott kamatot az MNB? – Kiderült!

„A Monetáris Tanács megítélése szerint a tavalyi recessziót követően a gazdaság növekedése idén indulhat meg újra. A kibocsátás elmarad potenciális szintjétől, a munkanélküliség pedig meghaladja a strukturális tényezők által meghatározott hosszú távú szintjét. A Monetáris Tanács a gyenge keresleti környezet tartós fennmaradására számít, ami biztosíthatja, hogy az infláció az átmeneti sokkok kifutását követően a 3 százalékos cél közelében alakuljon” – közölte a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa a kamatdöntést követően.

Az infláció decemberben lassult, amit elsősorban a tartós iparcikkek, a feldolgozott élelmiszerek és az üzemanyagok árának mérséklődése magyaráz. Az inflációs alapfolyamatok mérsékelt dinamikája a gyenge belső kereslet hatását tükrözi. A rövid távú inflációs kilátások a főként a maginfláción kívüli tételeket érintő kormányzati intézkedések következtében érdemben javultak. A középtávú inflációs folyamatok szempontjából azonban kockázatot jelenthet, ha a vállalati szektor a kormányzati intézkedések eredményeként emelkedő termelési költségeit beépíti az árazásába. Ezért a Monetáris Tanács a jövőben is kiemelt figyelemmel követi az inflációs alapfolyamatok alakulását.

 A magyar gazdaság növekedése a tavalyi recesszió után az exportpiacok élénkülésével újra elindulhat, azonban mind a külső, mind a belső keresleti tényezők csupán mérsékelt bővülést vetítenek előre. A Monetáris Tanács megítélése szerint a gazdaságot kapacitásfelesleg jellemzi, a kibocsátás tartósan elmarad potenciális szintjétől, a munkapiac pedig laza marad. A kedvezőtlen beruházási dinamika, valamint a tartósan magas munkanélküliség ugyanakkor arra utal, hogy a gazdaság potenciális növekedése érdemben elmarad a válság előtti ütemétől.

 A globális kockázatvállalási hajlandóság erősödése az elmúlt hónapban folytatódott, azonban továbbra is kockázatot jelent a kedvező pénzpiaci hangulat és a világgazdaság visszafogott növekedési kilátásainak kettőssége. A hazai kockázati felárak eközben érdemben egyik irányba sem változtak. A Monetáris Tanács megítélése szerint a kockázati felárak és a hozamok további mérséklődése, ezáltal az államadósság fenntarthatósága, a hitelezési aktivitás élénkülése és a befektetői környezet kiszámíthatósága érdekében továbbra is fontos az Európai Unióval, illetve a Nemzetközi Valutaalappal történő megállapodás.

 A Monetáris Tanács hangsúlyozza, hogy a jelenlegi inflációs és reálgazdasági kilátásoknak megfelelő monetáris politikai irányultság kialakításához az eddig alkalmazott monetáris politikai eszköztár elegendő mozgásteret biztosít, a nemkonvencionális eszközök körének bővítése a hazai viszonyok között akut pénzpiaci zavarok esetén jelenthet csak hatékony segítséget.

 A Monetáris Tanács úgy látja, hogy a gazdaságot továbbra is számottevő kapacitásfelesleg jellemzi. Az elmúlt év költségsokkjainak lecsengésével a gyenge kereslet dezinflációs hatása érvényesül, ezért a vállalatok termelési költségeik emelkedését csak korlátozottan tudják árazásukban érvényesíteni. Az inflációs cél a monetáris politika horizontján teljesülhet. A kedvező globális pénzügyi piaci környezet és a kormányzat alacsony költségvetési hiány melletti elköteleződése a hazai pénzügyi eszközök felárát is tartósan mérsékelheti. Mindezen tényezők indokolttá és lehetővétették a monetáris kondíciók óvatos lazítását. Az irányadó kamat további csökkentésére kizárólag akkor kerülhet sor, ha a középtávú inflációs kilátások összhangban maradnak a 3 százalékos céllal, és fennmaradnak a kedvező pénzügyi piaci folyamatok – áll a közleményben.

Az inflációs cél teljesülése 2012-ben

2012-ben az éves átlagos infláció 5,7 százalék volt, a fogyasztóiár-index éves változása egyetlen hónapban sem csökkent 5 százalék alá.  Az MNB monetáris politikai döntéseinek hatása jellemzően több negyedéves késéssel jelenik meg az inflációs folyamatokban, amit az inflációs cél teljesülésének értékelésénél figyelembe kell venni. Ennek megfelelően a 3 százalékos inflációs céltól legfeljebb ±1 százalékponttal eltérő fogyasztóiár-index utólag elfogadható az árstabilitás szempontjából. Mindezeket figyelembe véve 2012 során az inflációs cél nem teljesült – állapítja meg a monetáris tanács.

Az inflációs célt 2012-ben érdemben meghaladó infláció elsősorban az indirektadó-emelések illetve maginfláción kívüli tételek áremelkedésének következménye. Az inflációs alapfolyamatot megragadó mutatók mérsékeltebb dinamikát mutattak, azonban a 2010-2011-es időszakban megfigyeltnél valamelyest magasabban alakultak. Ez arra utalhat, hogy az elhúzódó válság következtében a kihasználatlan kapacitások egy része leépült, így 2012 során a gyenge belső kereslet dezinflációs hatása valamelyest mérséklődött. 2012-ben az év eleji indirektadó-emelés koordinált áremelést tett lehetővé, ami feltehetően ahhoz vezetett, hogy más áremeléseket is előbbre hoztak. Ez tükröződhetett a piaci szolgáltatások inflációjának év eleji megugrásában, amely az év során fokozatosan mérséklődött. Hasonló mintázat figyelhető meg az iparcikkek inflációjának alakulásában, ahol az év eleji magasabb indexekhez, a koordinált áremeléseken túlmenően, a 2011 második felében végbement forintgyengülés is hozzájárult. A költségsokkokra érzékeny élelmiszerárakat jelentősen emelte a 2012-ben tapasztalt kedvezőtlen időjárás. A költségsokkok lassú begyűrűzése a feldolgozott élelmiszer árakba ugyanakkor arra utal, hogy a mérséklődő lakossági kereslet az élelmiszerek piacán is korlátozhatja az áremelési törekvéseket.

Összegezve, a költségvetési intézkedések 2012-ben is számottevően emelték az árindexet. Év elején az áfa- és jövedékiadó-emelés, év közepén pedig a telekommunikációs szolgáltatásokat érintő adó és az újabb jövedékiadó-emelés közvetlenül emelte a fogyasztói árakat. Az árakat közvetlenül emelő adóintézkedéseken túlmenően a fiskális politika közvetetten is hozzájárult az infláció emelkedéséhez. Az adminisztratív béremelések a romló konjunkturális környezetben számottevően emelték az egységnyi kibocsátásra eső munkaerő költségét, ami költségoldalról jelenthetett inflációs nyomást. A szabályozott árak alakulása ugyanakkor 2011-hez hasonlóan 2012-ben is visszafogott volt, ami a mérsékeltebb infláció irányába hatott – zárul a közlemény.