Kiaknázatlan lehetőségek a gazdaságban

– Mi budapesti látogatásának célja? Miként lehetne fellendíteni a két ország közti kétoldalú együttműködést?
– Az együttműködés már most is nagyon jó, különösen politikai téren. Ugyanakkor úgy véljük, hogy a gazdasági együttműködés területén még van tennivaló, ezért is érkezem most nagyszámú üzleti delegáció kíséretében. Szlovénia és Magyarország között az árucsere összértéke mintegy 1,7 milliárd euró. Első pillantásra ez nagy szám, de Szlovénia szomszédos országaival összevetve mégsem olyan magas. Velük 3–6,5 milliárd euró közötti árucsere-forgalmat valósítottunk meg. Összehasonlításként: Magyarország legnagyobb regionális partnerével, Szlovákiával 8 milliárd euró árucsere-forgalmat bonyolít le.

– Hol lehet bővíteni a kapcsolatokat?
– Számos területen kínálkozik lehetőség. Kiaknázatlan lehetőségek vannak például az autóiparban. Szlovénia erős beszállító, de termékei nagy részét Németországba exportálja. Miután Magyarországnak erős az autóipara, itt sok lehetőség van az együttműködésre. De máshol is, például a környezetvédelmi technológiák és a hőenergia-termelés terén. Ami a szolgáltatásokat illeti: hasonló a helyzet az információs és kommunikációs technológiák, az energetika és természetesen a logisztika terén, ami egyben a szlovén–magyar üzleti fórum fő témája is. Tekintettel a két ország földrajzi fekvésére, kiválóak a feltételek, hogy tovább erősítsük az együttműködést.

– Milyen szempontból?
– A Luka Koper kikötő egyre fontosabb lehet a magyar vállalatok számára, de Szlovénia fontos tranzitútvonal is nyugati irányba. Ugyanakkor szeretnénk, hogy Magyarország számára Szlovénia ne csak tranzitútvonalat jelentsen, hanem vonzó turisztikai desztinációt is. Jelenleg alacsony a hozzánk látogató magyar vendégek száma, reméljük, hogy ez javulni fog a közeljövőben.

– Szabó László, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára múlt héten Szlovéniában járt és felkereste a koperi kikötőt is. Milyen a két ország közti együttműködés a szállítás, a logisztika és az infrastruktúra területén? A magyar vállalatoknak vannak befektetési lehetőségei?
– Szlovéniának érdekében áll a koperi kikötő és a potenciális befektetők közti együttműködés, hiszen szeretné, hogy a kikötő gyorsabban fejlődjön. Szlovénia és Magyarország között az együttműködés a közlekedés, a logisztika és az infrastruktúra területén jó. Ez az első két területen a koperi kikötő és a Magyarország közt zajló áruforgalom befolyásolja. A szlovén és magyar logisztikai egyesületek együttműködése jó, a közös célkitűzések elérése érdekében uniós szinten is összefognak. Az infrastruktúra nélkülözhetetlen hídszerepet tölt be a szerteágazó és intenzív áruforgalomban a két ország között, azért nagy figyelmet szentelünk a korszerű közlekedési infrastruktúrának, elsősorban a vasúti hálózat korszerűsítésének és bővítésének. Fontos, hogy Szlovénia megfelelő kapacitással rendelkezzen a koperi kikötőben is és a kikötőhöz vezető útvonalakon is – elsősorban a vasútvonalakon, hogy a teljes közép-európai rakomány eljusson céljához.

– Szlovénia a térség többi országával összehasonlítva elég későn fogadta el a privatizációs programot. Melyek lesznek a következő lépések?
– Szlovénia nagyon komolyan kezdett a privatizációba, a válságellenes intézkedések és a költségvetési problémák kezelése miatt. Ezen a téren sikeres munkát végzett. Mindezt az Európai Bizottság is elismeri. A jelenlegi privatizációs folyamatokat a 2013. évi megállapodás alapján hajtják végre. A további eljárások alapját az Állami Tőkebefektetések Kezelési Stratégiája jelenti, amit nemrégen hagyott jóvá a kormány. Ez alapján a konkrét eljárások végrehajtásánál több dolgot figyelembe kell venni: biztosítani kell a cégek fejlesztését, megőrizni a munkahelyeket, tiszteletben kell tartani a kollektív szerződéseket és a dolgozók jogait, ugyanígy a szlovén nyelvet is és a munkavállalói képviselőket időben be kell vonni ezekbe a folyamatokba, ugyanakkor a cégek székhelyének Szlovéniában kell lennie. A kormány intézkedéseket hoz a hitelnyújtási feltételek javítására is és a magánbefektetők ösztönzésére, hiszen a privatizáció a legnagyobb közvetlen külföldi befektetések beáramlását is jelenti.

– A szlovén gazdasággal kapcsolatban az utóbbi időben arról a bankkonszolidációs programról lehetett hallani, amelyet a ljubljanai kormány saját eszközökből finanszírozott. Nem jelent ez kockázatot?
– Minden országnak elsősorban saját magának kell gondoskodnia a bankjairól. Szlovénia számára nem is volt más lehetőség. 2013 decemberében folyamodhatott volna pénzügyi segítségért az Európai Bizottsághoz, a Nemzetközi Valutaalaphoz és az Európai Központi Bankhoz. Ez persze a trojka eljövetelét jelentette volna és szigorúbb feltételek kikötését, amelyekhez Szlovéniának tartania kellett volna magát. Ezt szerettük volna elkerülni és bizonyítani, hogy meg tudjuk oldani a helyzetet. A trojka érkezése szerintem lényegesen nagyobb kockázatot jelentett volna, mivel negatívan befolyásolta volna a szociális juttatásokat, nőtt volna a szegénység, a társadalmi rétegek közti különbség. A gazdasági helyzet javulása pedig arról biztosít minket, hogy a kormány helyes döntéseket hozott. Tavaly a gazdaság jelentősen erősödött, ez elsősorban az export és az állami beruházások növekedésének köszönhető. 2014-ben 2,6 százalékkal nőtt a GDP. Arra számítunk, hogy ez a tendencia az elkövetkező években is megmarad.

– Mi a következő lépés?
– Kilábaltunk ugyan a válságból, de továbbra is fejlesztenünk kell a gazdaságot. Pozitív, hogy a bankok továbbcsökkentik a külső adósságállományt. Pozitív változásokat figyelhetünk meg a keresleti oldalon is, amely jelzi a helyzet további javulását. A bankszektor három veszteséges év után a tavalyi évtől nyereségesen működik. A bankrendszer állapotrendezésével a vállalatok előreláthatólag könnyebben jutnak pénzügyi forrásokhoz a hazai piacon. Ebben kulcsszerepet játszik a vállalatok szerkezetváltása is, amely stabilabb finanszírozási struktúrát biztosít alacsonyabb tőkeáttétellel és több tőkével.

– Az energiaellátás diverzifikálása fontos téma az EU-ban. Milyen tervei vannak Szlovéniának ezen a területen?
– Szlovénia kész hozzájárulni Közép- és Délkelet-Európa energiaellátásának diverzifikációjához a szomszédos országokkal való energetikai kapcsolatok erősítésével, például a földgáz és az elektromos áram ellátás területén. Számos közös érdekű európai projektben folyik a munka (Projects of Common Interest - PCI). Kiemelném a földgázszállítással kapcsolatos projektet Magyarország és Szlovénia között, amely Szlovénia számára kiemelkedő jelentőségű.

Névjegy

Az 1960-ban született Karl Erjavec politikai karrierjét az emberi jogok biztosának hivatalvezetőjeként kezdte 1995-ben. 2001–2004 között államtitkárként dolgozott az Igazságügyi Minisztériumban, 2004–2008 között honvédelmi, majd 2008 és 2010 között környezetvédelmi miniszter volt. 2012 óta miniszterelnök-helyettes és külügyminiszter. Számos emberi jogok védelméről, az igazságszolgáltatási rendszer működéséről és biztonsági ügyekről szóló cikk szerzője.