Tovább zsugorodott a munkanélküliség Magyarországon

A második negyedévben az egy évvel korábbihoz képest a 15–74 éves munkanélküli férfiak száma 31 ezer fővel, 100 ezer főre, munkanélküliségi rátájuk 1,3 százalékponttal, 4,0 százalékra csökkent. A munkanélküli nők száma 6 ezer fővel, 96 ezer főre, munkanélküliségi rátájuk 0,3 százalékponttal, 4,6 százalékra mérséklődött.

A 15–24 éves korosztály munkanélküliségi rátája 2,3 százalékponttal, 11,0 százalékra csökkent, ebben az időszakban a munkanélküliek közel egyötöde ebből a korcsoportból került ki. A 25–54 évesek, azaz az ún. legjobb munkavállalási korúak és az 55–64 évesek munkanélküliségi rátája is mérséklődött, előbbieké 0,8 százalékponttal, 3,7 százalékra, az utóbbiaké 0,4 százalékponttal, 3,9 százalékra csökkent.

A munkanélküliség átlagos időtartama 17,0 hónap; a munkanélküliek 44,1 százaléka legalább egy éve keres állást, vagyis tartósan munkanélkülinek számít.

A munkanélküliségi ráta a 15–74 évesek körében Dél-Dunántúl kivételével minden régióban mérséklődött; Dél-Dunántúlon a növekedés 0,4 százalékpont volt. A legjelentősebb változás Észak-Alföldön következett be, ahol 2,2 százalékponttal, 7,4 százalékra csökkent a ráta, a többi régióban a változás mértéke nem érte el az 1 százalékpontot. A munkanélküliségi ráta Közép-Dunántúlon volt a legalacsonyabb (2,2 százalék), míg Észak-Alföldet a kiemelkedő javulás ellenére is a legmagasabb munkanélküliségi ráta jellemezte a régiók között.

2017. június végén a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adminisztratív adatai szerint a nyilvántartott álláskeresők létszáma az egy évvel korábbihoz képest 4,1 százalékkal, 280 ezer főre csökkent.

77 ezer fővel dolgoztak többen, mint egy évvel korábban

A 2017. április–júniusi időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 420 ezer fő volt, 77 ezer fővel több, mint egy évvel korábban. A 15–64 évesek foglalkoztatási rátája 68,1 százalékra emelkedett. A férfiakat magasabb foglalkoztatási szint jellemezte, mint a nőket, és esetükben a javulás mértéke is nagyobb volt.

A foglalkoztatottak létszáma az egy évvel korábbinál 1,8 százalékkal magasabb, 4 millió 420 ezer fő volt. Az elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 107 ezer fővel nőtt, ugyanakkor a magukat közfoglalkoztatottnak vallók száma 26 ezer fővel csökkent.

A foglalkoztatottak közül 4 millió 371 ezren tartoztak a 15–64 évesek közé, amely korcsoport foglalkoztatási aránya 1,6 százalékponttal, 68,1 százalékra emelkedett. A 15–64 éves foglalkoztatott férfiak létszáma 2,3 százalékkal, 2 millió 389 ezer főre bővült, foglalkoztatási rátájuk 2,2 százalékponttal, 75,1 százalékra nőtt. A 15–64 éves foglalkoztatott nők száma 0,7 százalékkal, 1 millió 982 ezer főre emelkedett, foglalkoztatási rátájuk 1,1 százalékponttal, 61,1 százalékra javult.

A fiatal (15–24 éves) foglalkoztatottak létszáma 303 ezer fő volt, foglalkoztatási arányuk 1,5 százalékponttal, 28,9 százalékra nőtt. Az ún. legjobb munkavállalási korú (25–54 éves), valamint az idősebb (55–64 éves) korosztályba tartozó foglalkoztatottak száma egyaránt emelkedett, előbbiek foglalkoztatási rátája 1,4 százalékponttal, 83,7 százalékra, utóbbiaké 1,5 százalékponttal, 51,2 százalékra.

A 20–64 éves korcsoport esetében – amely az Európa 2020 stratégiában meghatározott foglalkoztatási célok alakulásának megfigyelési köre – a foglalkoztatási ráta 1,7 százalékponttal, 73,2 százalékra nőtt. Az Európai Unió 2020-ra 75 százalékos célértéket tűzött ki, Magyarországon jelenleg a korcsoportra vonatkozó foglalkoztatási ráta a férfiaknál 81,0, a nőknél 65,6 százalék.

A foglalkoztatás szintje a 15–64 évesek körében valamennyi régióban emelkedett, a legjelentősebben, 2,9 százalékponttal Nyugat-Dunántúlon, ugyanakkor 2 százalékpont felett volt a növekedés Észak-Alföldön és Közép-Dunántúlon is (2,6 és 2,4 százalékpont). A legmagasabb és legalacsonyabb rátával jellemezhető régió közti különbség továbbra is meghaladta a 8 százalékpontot, a foglalkoztatási ráta Közép-Magyarországon volt a legmagasabb (71,6 százalék), Dél-Dunántúlon a legalacsonyabb (63,0 százalék).

NGM: Bevált a bérmegállapodás

4 millió 420 ezerre emelkedett a foglalkoztatottak száma, a rendszerváltás óta nem dolgoztak ilyen sokan Magyarországon. A 2010-es kormányváltás óta több mint 710 ezerrel többen dolgoznak hazánkban, amely növekedés eredményeként több mint fél millióan a hazai versenyszférában helyezkedtek el – közölte a KSH adataira reagálva a Nemzetgazdasági Minisztérium.

A kormány kezdeményezésére megkötött hatéves bérmegállapodás, amely a minimálbér és a garantált bérminimum jelentős emelését, illetve ezzel párhuzamosan a munkaadói adóterhek érdemi mérséklését tartalmazza, jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy a magas hozzáadott értéket előállítani képes munkakörökben is tovább emelkedhessen a foglalkoztatottak száma, mert a megállapodás ösztönzi a vállalatok hatékonyságjavító törekvéseit – írják.

A novemberi hatéves bérmegállapodás hatására – a kedvező munkaerő-piaci folyamatok fennmaradása mellett – a gazdasági növekedés további élénkülését várja az NGM a következő időszakban.