Csalóka a lengyel munkanélküliségi adat

Tovább csökkent a munkanélküliség Lengyelországban: a hét végi adatok szerint októberre 6,6 százalékra esett a ráta a szeptemberi 6,8 százalékról, amire 1991 elején volt legutóbb példa.

Egyértelmű a tendencia a munkanélküliség csökkenésében – vélte Virovácz Péter. Az ING Bank vezető elemzője a Világgazdaságnak azt mondta: pörögnek a külföldi beruházások, tehát nem feltétlenül az állami programok okozzák a munkahelyek számának növekedését. A lengyel gazdaságot is kínozza a munkaerőhiány, bár nem olyan súlyos a helyzet, mint Magyarországon, hiszen az olcsó ukrán munkaerő elárasztja a piacot. Mindez hatással van a béremelkedésre is, egyre gyorsul az üteme: a Trading Economics adatai szerint a versenyszektori bérek októberben 7,4 százalékkal nőttek éves alapon az előző havi 6 százalék után.

Virovácz szerint azonban kezd elválni egymástól a béremelkedés és a termelékenység javulásának üteme. Ez egyrészt piactisztító mechanizmust jelent, másrészt viszont feszültséget is szül a gazdaságban – közölte a szakértő, aki szerint szépek ugyan a számok, de nem biztos, hogy a munkanélküliség csökkenése ez esetben egyet jelent a munkaerőpiac valós javulásával. Virovácz emlékeztetett: Lengyelországban ősszel csökkentették a nyugdíjkorhatárt, a nők 60, a férfiak 65 éves korukban mehetnek nyugdíjba. Ezzel a kormányzat egy 2012-ben megkezdett reformot fordít vissza. Nagyjából 200 ezer munkavállaló megy nyugdíjba az év hátralévő részében, így elképzelhető, hogy a vállalatok már gondoskodtak a munkaerőpótlásról, ami pedig torzíthatja a statisztikákat. Virovácz szerint a jövő év eleji adatok mutatják majd meg, mennyire javult valójában a piac. Ráadásul, ha nyugdíjba vonul egyszerre több százezer munkavállaló, akkor csökken az aktív korúak aránya, a munkanélküliek száma viszont nem mérséklődik ilyen mértékben, tehát a munkanélküliségi ráta emelkedni fog.

Az elemző egyébként pozitívnak látja a gazdaság középtávú pályáját, a 4 százalék körüli GDP-bővülés jövőre is fennmaradhat. Az idén a fogyasztás bővülése hajtotta felfelé a növekedést, mivel a kormány a választások után jelentős adókedvezményeket léptetett életbe, így több maradt a családoknak, és többet is költhettek. Jövőre már nem lehet látni a statisztikákban ezt a tényezőt, így kérdés, hogy megjelennek-e a beruházások a GDP-növekedés motorjaként – fogalmazott.

Egyre több szakértő véli úgy, hogy Csehország után Lengyelország lesz a következő állam a régióban, amely megemeli a jelenleg 1,5 százalékon álló alapkamatot. Virovácz ugyanakkor arra számít, hogy a románok megelőzhetik a lengyeleket, hiszen az utóbbi országban legfeljebb a jövő év végén emelkedhet 25 bázisponttal a ráta. Az infláció szeptemberben és októberben is 2 százalék felett volt, közel a jegybank 2,5 százalékos céljához. Virovácz ugyanakkor arra hívja fel a figyelmet, hogy a maginfláció még mindig 1 százalék alatt van, ami túl alacsony szint egy hirtelen kamatemeléshez. A szakértő szerint csak akkor emelnek a lengyelek 2018 vége előtt, ha valamiért az Európai Központi Bank is kamatemelésbe kezdene jövőre.