A beruházási ráta emelésével érhetjük el az uniós átlagot

Ma a jövedelmezőség a magyar bankrendszer legfontosabb kihívása, az elmúlt nyolc évben 30 százalékkal csökkent a kamatmarzs – mondta Bencsik László, az OTP Bank vezérigazgató-helyettese a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) 56. vándorgyűlésének pénzügyi szekciójában. Jelasity Radován, az Erste Bank elnök-vezérigazgatója ezt azzal egészítette ki, hogy a következő öt évben csökkenő marzsokkal kalkulálnak. Bencsik László erre úgy reagált, hogy júliusban a marzs rendkívül alacsony, 1,5 százalék volt. Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke, a beszélgetés moderátora felvetette, hogy a Növekedési hitelprogram (NHP) kivezetése óta alig adnak a bankok fixált, hosszú futamidejű beruházási hitelt, de a bankvezérek válasza szerint a cégek választják a változó kamatozást, ráadásul az NHP-nek köszönhetően sok beruházást előrehoztak, így most a lecsengés utáni űrben vagyunk.

Az uniós átlag utolérése a beruházási ráta további emelésével alapozható meg – mondta Várpalotai Viktor, a Pénzügyminisztérium főosztályvezető-helyettese a rendezvény gazdaságpolitikai szekciójában. A most ismert beruházási projektek egyszeri, 6-8 százalékpontos lökést adnak a következő négy évben. Jó hír, hogy a növekedés már az Európai Bizottság (EB) szerint is akkora lehet, mint a két­ezres évek elején volt, vagyis megközelíti a 3 százalékot. A piaci folyamatok alapján történő tőkefelhalmozás a növekedési potenciált is mutathatja. Az idei beruházási ráta átlagosan 24 százalékos lehet, jövőre pedig még nagyobb, az EB szerint 25 százalék. Mint Várpalotai Viktor elmondta, ez azért fontos, mert a nagy gazdasági ugrást felmutató országok mind eleve magas, 25 százalék körüli rátáról nőttek rendkívül magasra, jellemzően 30 százalékra.

Ez segíthette a gazdasági növekedésük felpörgetését is.

Érdemes lenne indexálni a családi adókedvezményeket, hogy megőrizzék az értéküket, ez ugyanis támogatná a demográfiai fordulatot – mondta Palotai Dániel, az MNB ügyvezető igazgatója a versenyképességi szekcióban. Az adórendszer több eszközt kínál a gyermekvállalás ösztönzésére, a jegybank már vizsgálja ezeket a lehetőségeket. Palotai Dániel hangsúlyozta: ha nem hajtunk végre érdemi változást, nem tudunk felzárkózni Nyugat-Európához, ha viszont végrehajtjuk a versenyképességi javaslatokat, akkor tíz év alatt elérhetjük az ausztriai fejlettség 80 százalékát.

A hazai kkv-szektor termelékenysége csak harmadakkora, mint a nagyvállalatoké, ráadásul sok mikroméretű zombivállalat is van, amelyek képtelenek növelni a versenyképességüket – húzta alá az MNB főközgazdásza. Ezen a téren előrelépés lenne, ha az innovatív vállalatok 15 százalékos aránya megkétszereződne.

A teljes cikket a Világgazdaság hétfői számában olvashatja