Ma a jövedelmezőség a magyar bankrendszer legfontosabb kihívása, az elmúlt nyolc évben 30 százalékkal csökkent a kamatmarzs – mondta Bencsik László, az OTP Bank vezérigazgató-helyettese a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) 56. vándorgyűlésének pénzügyi szekciójában. Jelasity Radován, az Erste Bank elnök-vezérigazgatója ezt azzal egészítette ki, hogy a következő öt évben csökkenő marzsokkal kalkulálnak. Bencsik László erre úgy reagált, hogy júliusban a marzs rendkívül alacsony, 1,5 százalék volt. Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke, a beszélgetés moderátora felvetette, hogy a Növekedési hitelprogram (NHP) kivezetése óta alig adnak a bankok fixált, hosszú futamidejű beruházási hitelt, de a bankvezérek válasza szerint a cégek választják a változó kamatozást, ráadásul az NHP-nek köszönhetően sok beruházást előrehoztak, így most a lecsengés utáni űrben vagyunk.
Az uniós átlag utolérése a beruházási ráta további emelésével alapozható meg – mondta Várpalotai Viktor, a Pénzügyminisztérium főosztályvezető-helyettese a rendezvény gazdaságpolitikai szekciójában. A most ismert beruházási projektek egyszeri, 6-8 százalékpontos lökést adnak a következő négy évben. Jó hír, hogy a növekedés már az Európai Bizottság (EB) szerint is akkora lehet, mint a kétezres évek elején volt, vagyis megközelíti a 3 százalékot. A piaci folyamatok alapján történő tőkefelhalmozás a növekedési potenciált is mutathatja. Az idei beruházási ráta átlagosan 24 százalékos lehet, jövőre pedig még nagyobb, az EB szerint 25 százalék. Mint Várpalotai Viktor elmondta, ez azért fontos, mert a nagy gazdasági ugrást felmutató országok mind eleve magas, 25 százalék körüli rátáról nőttek rendkívül magasra, jellemzően 30 százalékra.
Ez segíthette a gazdasági növekedésük felpörgetését is.
Érdemes lenne indexálni a családi adókedvezményeket, hogy megőrizzék az értéküket, ez ugyanis támogatná a demográfiai fordulatot – mondta Palotai Dániel, az MNB ügyvezető igazgatója a versenyképességi szekcióban. Az adórendszer több eszközt kínál a gyermekvállalás ösztönzésére, a jegybank már vizsgálja ezeket a lehetőségeket. Palotai Dániel hangsúlyozta: ha nem hajtunk végre érdemi változást, nem tudunk felzárkózni Nyugat-Európához, ha viszont végrehajtjuk a versenyképességi javaslatokat, akkor tíz év alatt elérhetjük az ausztriai fejlettség 80 százalékát.
A hazai kkv-szektor termelékenysége csak harmadakkora, mint a nagyvállalatoké, ráadásul sok mikroméretű zombivállalat is van, amelyek képtelenek növelni a versenyképességüket – húzta alá az MNB főközgazdásza. Ezen a téren előrelépés lenne, ha az innovatív vállalatok 15 százalékos aránya megkétszereződne.
A teljes cikket a Világgazdaság hétfői számában olvashatja
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.