Nyílt alkotmányos válság Nagy-Britanniában

A miniszterelnök levélben tájékoztatta a parlament alsóházának tagjait, hogy kezdeményezi II. Erzsébet brit uralkodónál a parlamenti munka felfüggesztését október közepéig. Közölte,

arra kéri a királynőt, hogy a szeptember 3-án véget érő nyári törvényhozási szünet utáni héten zárja be a parlamenti ülésszakot.

Az új ülésszak a miniszterelnök tervei szerint október 14-én nyílik meg az uralkodó beszédével, amelyben ismerteti kormánya törvényhozási terveit. A képviselők ezek megvitatása és az október 17-18-án esedékes EU-csúcs után, október 21-22-én szavazhatnának a programról – jelentette be Johnson.

Bírálatok szerint a parlamenti ülésszak szokatlanul hosszúnak tekinthető felfüggesztésével a július vége óta hivatalban lévő kormányfő lényegében megfosztja a képviselőket attól, hogy jogszabályok révén kikényszerítsék a Brexit október 31-én esedékes határidejének újbóli elhalasztását.

Boris Johnson határozott álláspontja, hogy a brit EU-tagság – „ha törik, ha szakad” – megszűnik október utolsó napján, akár sikerül újratárgyalni az elődje, Theresa May által az Európai Unióval elért, ám a parlament és a jelenlegi kabinet által az ír-északír határellenőrzés elkerüléséről szóló tartalékmegoldás miatt elvetett megállapodást, akár nem.

Az alsóházban többségben vannak a megállapodás nélküli Brexitet elutasító képviselők, a Konzervatív Párt pedig kisebbségben, az észak-írországi Demokratikus Unionista Párt (DUP) külső támogatásával kormányoz, és így is csak egyfős többséggel.

A parlamenti ülésszak felfüggesztése gyakori a brit politikában ősszel, a három nagy párt kongresszusának idejére szólóan. Idén az első, a Brexit-ellenes Liberális Demokratáké szeptember 14-én kezdődik, a sort pedig a Boris Johnson vezette Konzervatív Párté zárja az október 2-án véget érő tanácskozással. A parlament tehát 12 nappal később ülne össze újra. Tavaly a pártkongresszusok után hat nappal, 2017-ben öt nappal már újra ülésezett az alsóház.

A miniszterelnök szerdán hírtelevízióknak nyilatkozva visszautasította az arról szóló vádakat, hogy nem marad elég idő megvitatni a Brexittel kapcsolatos lehetőségeket, és arról beszélt, hogy kormánya rendkívül nagyratörő programmal áll elő, többek között az állami egészségügyi szolgálatra (NHS), az infrastrukturális fejlesztésekre és az oktatásra vonatkozóan. Hangsúlyozta, ideje a Brexit utáni időkre szóló tervekre összpontosítani.

A parlament jelen körülmények között, október közepéig való felfüggesztését hevesen bírálták az ellenzék soraiból, azt hangoztatva, hogy sérti a brit alkotmányosság központi elemét, a parlament szuverenitását.

Több konzervatívnak sem tetszik a felvetés

Boris Johnson tervei ellen több brit vezető politikusok, valamint a parlamenti pártok is szót emeltek. A Liberális Demokraták soraiból casus bellinek nevezték a lépést, a párt vezetője a parlamenti ellenzék legfőbb erejét adó Munkáspárt vezetője, Jeremy Corbyn előrehozott választásokat sürgetett, a Labour helyettes vezetője, Tom Watson pedig „a demokrácia elleni egészen botrányos támadásnak” nevezve szintén elítélte, mint ahogy a Skót Nemzeti Párt élén álló Nicola Sturgeon is. A skót miniszterelnök egyúttal sürgette a képviselőket, hogy fogjanak össze a kormányfő terveinek megakadályozására, és úgy fogalmazott, hogy „sötét nap lehet ez a demokrácia számára”.

A Konzervatív Párt EU-párti képviselői is kifogásolták az állítólag tervbe vett döntést. E csoport egyik szószólója, Dominic Grieve szerint

egy ilyen lépés növelné a Boris Johnson elleni bizalmatlansági indítvány benyújtásának esélyét, és végül a kormány bukásához vezetne.

Philip Hammond, a Theresa May vezette kormány pénzügyminisztere, aki határozottan ellenzi a rendezetlen Brexitet, „mélyen antidemokratikusnak” nevezte, John Bercow házelnök pedig „alkotmányos gyalázatként” jellemezte. Szerinte „teljesen nyilvánvaló”, a kormányfő azt akarja megakadályozni, hogy a parlament megvitathassa a Brexitet, és teljesítse kötelességét az ország sorsának alakításáról.

Megindult a föld alatti mozgalom

Mindeközben Clive Lewis, munkáspárti képviselő nem tetszését fejezte ki Johnson döntésével kapcsolatban.

https://twitter.com/labourlewis/status/1166653670844510208

A képviselő tweetjében elmondta, hogy „amennyiben Boris leállítja a Parlament működését, én és több képviselőtársam meg fogjuk védeni a demokráciát. A rendőrségnek kell majd kivonszolni minket a kamarából.”

Minden a királynőn múlik majd

Jelen állás szerint hiába a Boris Johnson kérése ellen ágáló döntéshozók szava, a királynő ugyanis nagy valószínűséggel elfogadja majd a kormány kérését. Ezt elemzők állítják, akik abból a tényből indulnak ki, hogy

az uralkodó rendkívül konzervatív abban a tekintetben, hogy távol tartja magát a politikától, különösen a pártpolitikától. Jelképesnek tekinthető szerepe alapján tehát arra lehet következtetni, hogy eleget tesz Johnson akaratának.

Erre azonban csupán szerdán derülhet fény, miután az uralkodó jelenleg Skóciában üdül, a hírek szerint pedig csak hazatérését követően vitatja meg az ügyet a tanácsadó testületével (Privy Council).

A királynő rábólintott Johnson kérésére

II. Erzsébet brit királynő jóváhagyta Boris Johnson brit miniszterelnök tervét, nevezetesen, hogy függesszék fel a parlament ülésezését egy bő hónapra, október 14-ig – adták hírül szerda délután a királynő tanácsadói.

A közlés szerint a brit törvényhozás munkáját szeptember 9-től vagy 12-től függesztik fel.

Boris Johnson szerda délelőtt kérelmezte a parlamenti munka felfüggesztését a királynőtől, ami ellenzéki képviselők szerint kísérlet arra, hogy a parlament ne tudja megakadályozni a megállapodás nélküli brit kilépést az Európai Unióból.