„Tény, hogy Magyarország az Európai Unió szegényebb országai közé tartozik, de nem a második legszegényebb. Ezt csak akkor tudnánk így kijelenteni, ha olyan mutatót választunk, amely nem erre van kitalálva” – mondta a Világgazdaságnak Regős Gábor, a Makronóm Intézet szakmai vezetője. Az Eurostat múlt héten közölte EU országaira vonatkozó egy főre jutó fogyasztási adatokat. A rangsorban hazánk évek óta a hátsó mezőnyben helyezkedik el. Ez idén sem volt másképp.
Az uniós átlaghoz viszonyított vásárlóerőparitáson mért mutató szerint Magyarország a 71 százalékos szintjével utolsó előtti helyet foglalta el 2022-ben, olyan országok mögött, mint
Egyedül Bulgáriát (69 százalék) sikerült megelőznünk.
A sajtóban megjelent értékelések szerint mindez azt bizonyítja, hogy hazánk az unió második legszegényebb országa. A közgazdász rámutat, ez téves értelmezése a statisztikai adatoknak.
Ha valakinek a gazdagságát akarjuk megnézni, akkor azt vizsgáljuk meg, hogy mije van, esetleg mennyit keres. Tehát még véletlenül sem az alapján ítéljük meg valakinek a jövedelmi helyzetét, hogy a műszaki boltban csak egy billentyűzetet vesz, mert épp arra van szüksége, vagy valami nagyobb értékűt, például LED-tévét, hitelre
– magyarázta Regős.
Hangsúlyozta: ugyanígy nem ítéljük meg a gazdagságot aszerint sem, hogy mennyit költ beruházásra, azaz éppen épít-e új házakat. Valami hasonló történik az országok összehasonlításánál is: itt is vannak olyan mutatószámok, amelyeket „erre találtak ki”. Ezek lehetnek akár szegénységi adatok vagy még gyakrabban a megtermelt jövedelem egy főre jutó értéke, az eltérő árszínvonalak miatt általában vásárlóerő-paritáson mérve.
A Makronóm Intézet szakmai vezetője szerint, ha egy ország szegénységét vagy gazdagságát akarjuk megvizsgálni, akkor ezt általában az egy főre jutó, vásárlóerő-paritáson mért GDP-vel szoktuk megtenni. Ezt a mutatót is lehet természetesen bírálni akár a vásárlóerő-paritás számítása miatt, akár azért, mert nem a GNI-t alkalmazza, de mégis ezt szokás használni.
Ha ezt a mutatót nézzük, akkor hazánknál 6 szegényebb ország található az Európai Unióban a 2022-es adatok alapján: Románia, Horvátország, Lettország, Szlovákia, Görögország és Bulgária.
Ha pedig a vásárlóerő-paritástól eltekintünk és csak az egy főre jutó GDP-t vesszük figyelembe, akkor is
Egy másik mutató lehet a szegénység kockázatának kitettek aránya – az Eurostat ezt használja a szegénység mérésére, és még az Európai Bizottság is erre vonatkozóan határoz meg 2030-ra csökkentési célokat. Itt szintén a 2022-es adatok a legfrissebbek, amelyek alapján Magyarországon a szegények aránya tavaly 18,4 százalékot tett ki. Ennél magasabb eredményeket regisztráltak 17 országban. Utóbbi azt jelenti, hogy az uniós tagállamok jelentős részében – bár az átlag sokkal jobban él – arányaiban több a szegény. Különösen kedvezőtlen a helyzet Romániában és Bulgáriában, ahol a szegények aránya 34,4, illetve 32,2 százalék.
Az sem szabad elfelejteni, hogy 2008-as válságot megelőzően a magyar háztartások jelentősen eladósodtak: akkor is hitelhez folyamodtak, ha az nem bizonyult jó döntésnek, és ezt már a felvételekor is látni lehetett.
„Ez az időszak szerencsére elmúlt, igaz, hogy nem csak a lakosság hozzáállásán múlott, mert az adósságfék-szabályok is akadályozzák a túlzott eladósodást. Mostanában inkább az alacsony adósságállomány miatt szoktak aggódni, hiszen ez visszább fogja a gazdasági növekedést” – jegyezte meg Regős. Hangsúlyozta: a magyar hitelfelvételi kedv alacsonyabb a régiós országokhoz képest, ami egyrészt több tényezőből adódik, másrészt nem csak a mostani magas kamatkörnyezetre igaz. Szerinte ebben szerepet játszik a bankokkal szembeni alacsony bizalom, a rossz múltbeli tapasztalatok (devizahitelek), illetve az alacsony kockázatvállalási hajlandóság is.
Bár hazánk az Európai Unióban nem tartozik a legnagyobb megtakarítók közé, arányaiban mindenképpen többet takarítunk meg régiós összevetésben, mint közvetlen versenytársaink. Ezért is lehet Regős szerint a jövedelem és a fogyasztás alapú számítás között rangsorbeli eltérés.
Ami a konkrét adatok illeti, Csehország az egyetlen, ahol nagyobb a megtakarítási ráta (16,4 százalék), miközben Szlovákiában 5,3, Lengyelországban mínusz 0,8, Észtországban 0,2, Lettországban 3,5, Litvániában pedig 4,9 százalék. Románia és Bulgária a mutató vonatkozásában viszont nem közölnek adatot.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.