Pusztulnak a hazai halak a brutális meleg miatt, a hőség nem hagy oxigént

A nagy forróság miatt brutális oxigénhiány alakult ki, és kóros iszapgáz (kénhidrogén és ammónia) szabadult fel a halastavakban. 

– jellemezte a tógazdaságokban kialakult helyzetet a Világgazdaságnak Lévai Ferenc, a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (Ma-Hal) szóvivője, az Aranyponty Zrt. vezérigazgatója. 

Ilyen körülmények között nagy arányban pusztulnak a halak, ráadásul a kiszáradt vízfolyások minden hallal táplálkozó élőlénye – például vidrák, kócsagok, gémek, sirályok – a halastavaknál csoportosul, hiszen ott vizet és táplálékot találnak, és a halfogyasztásukkal a szokásosnál is nagyobb károkat okoznak. Az, hogy az aszály miatt a halastavak szenvedik el a legnagyobb károkat, nem meglepő, hiszen míg például a Dunán és a Balatonon egy hektárra körülbelül 30-40 kilogramm hal jut, addig a halastavakban ez a szám 600-800 kiló. 

A vízhiány miatti halpusztulások most minden gazdaságot érintenek, ennek mértékét azonban csak szeptember végén látják, csakúgy, mint azt, hogy a halevő állatok mennyit pusztítottak el. Az azonban már most biztos, hogy ennek a mértéke jóval nagyobb, mint egy normál évben. A Dunántúlon már korlátozták a halastavak feltöltéséhez szükséges vízhez való hozzájutást. Kiürültek a tározók, és Lévai szerint nagyon hiányzik a hosszú távú vízgazdálkodási politika, vízvisszatartó duzzasztók, tározóterek építésére és a halastavak kotrására lenne szükség, hogy több vizet lehessen tartalékolni, illetve elengedhetetlen az öntözésfejlesztés is. Egy főre vetítve Európában Magyarországon van a legtöbb víz, mégis kiszáradunk, mert még annak is egy része kifolyik az országból, ami csapadék formájában esik – mondta.

Korábban még a halfogyasztás növekedéséről lehetett beszélni

Míg az elmúlt években a halfogyasztás növekedéséről lehetett beszélni, a halászok most annak is örülnének, ha nem csökkenne a fogyasztás, illetve az itthon eladott mennyiség. A jelek mindenesetre arra utalnak, hogy visszaesett a kereslet. Ennek a mértéke még nem ismert, de az Aranyponty saját tapasztalata, hogy az a kereskedő, aki eddig heti 300-400 kilogramm halat vitt tőlük, most heti 250 kilóval is beéri. Közben az is látszik, hogy a fogyasztók általában a drágább termékről az olcsóbbra váltanak, ami szintén nem kedvez a halfogyasztásnak.

– mondta Lévai, aki szerint akként is kellene kezelni, és ösztönözni a fogyasztás növelését. Hal- és gyümölcsfogyasztásunk jóval az európai átlag alatt van, és ez a lakosság egészségi állapotán – keringési betegségek, túlsúly – is nyomot hagy – magyarázta. Az elmúlt években még növekvő halfogyasztásról számolhattak be: legutóbb Nagy István agrárminiszter mondta, hogy az egy főre eső halfogyasztás a 2013-ban mért 5,4 kilogrammról 2021-re 6,52 kilóra emelkedett.

A kereslet csökkenése meglátszik a ponty árain is, legalábbis a tógazdaságoknál. Lévai szerint ugyanis még sosem volt olyan, hogy nyár közepén lefelé menjenek a pontyárak, idén pedig ez helyzet. Tavaly 1700 forintról 1500 forintra csökkentek az árak, ma pedig már 1300 forintos áron adnak át a tógazdaságok egy kiló pontyot a kereskedőknek, de a halastavaknál bekövetkezett árcsökkenés továbbra sem jelenik meg a fogyasztóknál, pedig ezzel lenne mérsékelhető a fogyasztás csökkenése.

Tavaly karácsonykor ennek ellenére jó volt a halforgalom, nagyjából az előző évek szintjének megfelelő. A tógazdaságoknak különösen fontos, hogy a karácsonyi szezon jól sikerüljön, mivel a magyar étkezési halfogyasztás mintegy 60 százaléka ekkor realizálódik. 

Az idei folyamatok alapján az valószínűsíthető, hogy a szokásos, éves 15-16 ezer tonnás piacképes mennyiséggel szemben idén a magyar haltermelés 20-30 százalékkal kevesebb lesz. A tógazdaságokból kikerülő halmennyiség háromfelé oszlik, nagyjából egyforma arányban:

• az export,
• a hazai horgászok, valamint 
• a kis és nagykereskedelmen keresztül a fogyasztók

igényeinek kielégítésére.

Továbbra is a ponty a sláger Magyarországon

Az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) adatai szerint egyébként a teljes magyarországi tógazdasági haltermelés volumene (beleértve a még nem piacképes méretű halakat is) 2023-ban 19 673 tonna volt, ami 7,3 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. A haltermelés 80 százaléka 2023-ban három régióban – Észak-Alföld, Dél-Dunántúl és Dél-Alföld – koncentrálódott. 

A hazai haltermelés meghatározó részét a tógazdaságok adják, amelyek működő területe 24 ezer hektár volt tavaly. Az intenzív rendszerekben megtermelt halmennyiség a megelőző évhez képest 10,3 százalékkal csökkent, 5664 tonnára, amiből az étkezési célra előállított hal 4386 tonna volt.

A halak és halászati termékek exportja 2023-ban 10,4 milliárd forint értékű volt, az import pedig 52,3 milliárd forintot ért el, ami egyben azt is jelentette, hogy a külkereskedelmi egyenleg 41,9 milliárd forintos passzívuma 3,1 milliárd forinttal meghaladta a 2022. évi deficitet.