Gabonapiac: a lisztáremelés átment, a toxinos kukoricát még mindenki emészti
Keresztülment a malmok lisztáremelési próbálkozása, noha ezt egy-két vállalkozás a piacszerzés reményében csak október 1-jétől hirdette meg – válaszolta a Világgazdaság kérdésére Lakatos Zoltán, a gabonakereskedők, -feldolgozók és takarmánygyártók érdekeit képviselő Gabonaszövetség gabonafeldolgozói tagozatának elnöke, a Hajdú Gabona Zrt. elnök-vezérigazgatója. Ez azonban nem számottevő mértékű, a gyakorlatban maximum 8-10 forint kilogrammonként, százalékosan pedig 5, annak ellenére, hogy a nyáron még két számjegyű áremelést harangoztak be a malmok. A gabonapiac ugyanakkor már augusztus végén elfogadta, hogy ezt nem érik el, végül az 5 százalék körüli drágítás lett a végleges.
A fogyasztók ennél korábban szembesülhettek egy nagyobb mértékű lisztáremelkedéssel, ehhez azonban a liszt átadási árának semmi köze nem volt. A kötelező akciók kivezetése után ugyanis a kiskereskedelem a korábbi ársapkás termékeket – mint amilyen a liszt is volt – „beárazta” minimálisan a hatósági beavatkozás ideje alatt folyamatosan növekvő átadási ár szintjére. Ez a lisztnél azt jelentette, hogy a fogyasztói ár a júniusi 178 forintról – 46,6 százalékos növekedéssel – júliusra 261 forintra emelkedett. (A frissnek számító adatok szerint júliusban 262 forint volt a búzaliszt kilónkénti átlagára.)
Kevés a jó minőségű búza
Az áremelés indokaként korábban is elmondták, hogy a szezon kezdetén még tonnánként 63-65 ezer forintért volt beszerezhető malomminőségű búza, az ár viszont – köszönhetően annak, hogy kiderült: az idei termésnek csak szokatlanul alacsony hányada étkezési minőségű – a 80 ezer forintos szintre ugrott.
Az idei szezon sajátja a kukorica jelentős toxinfertőzöttsége és az egyébként is gyengébb beltartalmi értékei, ami miatt a takarmánykeverők részben
- búzával, részben pedig más takarmánynövényekkel,
- árpával,
- cirokkal, esetleg
- szójával váltják ki.
Ez azt jelenti, hogy becslései szerint 800-900 ezer tonnára is lecsökkenhet a kukorica takarmánycélú felhasználása, ami pedig 1,3 millió – más források szerint pedig akár 1,4-1,5 millió – tonna is lehetett volna.
A kukorica fehérjetartalma most olyan alacsony, hogy annál sokszor még a takarmánybúzáé is jobb
– mutatott rá egy anomáliára.
Figyeli a takarmányreceptúrákat a gabonapiac
Lakatos szerint a megnövekvő takarmánybúza-igény nem hozza közelebb a búzapiacon a minőség szerint szétszakadt árakat: a takarmánybúzáért 64-65 ezer a maximum, a jó minőséget pedig 80 ezer forint fölötti áron lehet csak elérni, vagyis a néhány évvel ezelőttihez képest nagyobb a különbség a gyengébb és az étkezési minőségű búza ára között. A csúcskategóriát jelentő javító búza pedig – amely akár a 100 ezer forintos árat is közelítette – már nem is található a piacon. Ezek az árak egy ideje ilyen szinten vannak, beragadtak – tette hozzá.
Most mindenki óvatos, mindenki mér – mondta arra utalva, hogy a takarmánykeverők és a bioetanol-gyártók sem tudják átvenni az aflatoxinnal fertőzött tételeket. Az óvatosságnak helye is van, mert az aflatoxin fertőzőképessége nagy. Azt korábban megfigyelték, hogy ha egy toxinos tételt rakodtak, és nem fertőtlenítették utána a homlokrakodót, elég volt arra, hogy az ezek után rakodott „tiszta” tételt is megfertőzze.
Beütött a toxin a kukoricapiacon – a termés közel fele megfertőződött
A két évvel ezelőttinél is nagyobb területen és nagyobb mértékben fertőződött meg toxint termelő gombával a kukorica. A toxin ellehetetleníti a termény jelentős részének ipari és takarmánycélú felhasználását és az exportját is. A most betakarított kukorica több mint 40 százalékában a toxin jelenléte határérték fölötti.
Ennek a helyzetnek most az is egy fontos következménye lesz, hogy a búza vetésterülete emelkedik, a kukoricáé pedig csökken. Érdekes, hogy 2023-ról 2024-re ez éppen fordítva volt: a búzával bevetett terület 1,033 millió hektárról 875 ezer hektárra esett vissza, míg a kukoricáé 789 ezerről 907 ezer hektárra nőtt. A termelők vetési szándékáról egyelőre nem érkezett pontos információ, de Lakatos Zoltán becslései szerint a búza vetésterülete akár 950 ezer hektár is lehet.
A minisztériumnak nincsenek adatai a toxinról
A Világgazdaság megkeresésére az Agrárminisztérium azt válaszolta, hogy „a kukorica betakarítása jelenleg is folyamatban van, ezért az idei termés megalapozott értékelése még korai lenne. A kukorica minőségére vonatkozóan nincs kötelező adatszolgáltatás, ezért hivatalos adatok nem állnak rendelkezésre.” A tárca jelezte, hogy a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) és a piaci alapon működő vizsgálólaborok rendelkeznek vizsgálati eredményekkel, ám ezek nem reprezentatívak, és nem alkalmasak országos szintű következtetések levonására. Mint hangsúlyozták: a hatályos jogszabályok, a hatósági felügyelet és a vállalkozások önellenőrzései biztosítják, hogy az élelmiszerekbe és a takarmányokba ne kerülhessen határérték feletti összetevő. Egyébként a gabonatermelők is vitatják a kukorica toxinfertőzöttségének mértékéről szóló nyilatkozatokat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.