A kormány szerdán bemutatott gazdaságpolitikai akciótervét is részletezte csütörtökön Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter, aki egy konferencián tartott előadást, melynek során szó esett a lakhatási válságtól és a kormány lépéseiről ennek kezelésére, a jövedelmekről és a kis- és középvállalkozások támogatását célzó Demján Sándor program részleteiről is.
A Portfolio Budapest Economic Summit konferencián a tárcavezető ismertette, hogy alapvetően a fenti három kérdés áll a gazdaságpolitikai akcióterv homlokterében ám a részletek ismertetése előtt a jelenlegi gazdasági helyzetről is beszélt, mely szerint a harmadik negyedéves GDP-adat a vártnál gyengébb lehet, a kormány stagnáláshoz közeli értékkel számol, míg
az idei év egészét tekintve 1,5 százalékkal vagy talán még kevesebbel nőhet a magyar gazdaság.
Bár Nagy Márton szerint a belső konjunktúrát már sikerült elérni, a külső környezet továbbra is visszahúzza a magyar gazdaságot. Beszélt arról is, hogy az inflációtól már nem kell tartani, az adatok rendszeresen lefelé mutató meglepetéseket tartalmaznak, így a kormány jövőre is 3 százalékos inflációval számol, miközben a gazdaság 3-4 százalékkal, 2026-tól pedig 4 százalék fölött bővülhet. Az egyensúlyi mutatókra kitérve elmondta, hogy a folyó fizetési mérleg pozitív lehet a következő években, míg a költségvetési hiány fokozatosan csökken majd a következő években.
A kormány gazdaságpolitikai céljairól szólva három dolgot emelt ki Nagy Márton, a lakhatási válság megoldását, a jövedelmek vásárlóerejének növelését és a kis- és középvállalkozások támogatását.
A megfizethető lakhatás érdekében a kormány évente 25 ezer új lakás építését szeretné elérni, de a Airbnb-moratóriumot is bevezetnek Budapesten, tehát nem lesz lehetőség új airbnb-re a fővárosban. Ugyanakkor a jelenlegi szabályozást is szigorítják, míg az otthonfelújításokat is ösztönzik.
A leszakadó kistelepüléseken a korábbi 3+3 millió forintos támogatás is újraindulhat.
A jövedelmek vásárlóerejének növelése kapcsán Nagy Márton elismételte, hogy a cél 2028-ra az 1000 eurós minimálbér és a bruttó egymillió forintos átlagfizetés, ennek elérése azonban csak a növekedési célokkal párhuzamosan lehetséges, és főként az utóbbi cél megvalósítása lehet nehéz.
A tervezett munkáshitelről azt monda, hogy az négymillió forintig terjedhet, és kamatmentes lesz, ám azt még vizsgálják, hogy pontosan milyen korcsoport számára lesz elérhető.
A kis- és középvállalkozások segítése érdekben a tárcavezető elmondta, hogy a széles bázisú növekedés elérése érdekében a mikroszegmenssel kell kezdeni valamit, ugyanis a kkv-k 20 százalékának kritikus a tőkeellátottsága, így azok nem is hitelezhetők. Ez főként az építőipart, a kereskedelemet és feldolgozóipart érinti.
A Demján Sándor Program keretében ezért a kormány megduplázná a kkv-k átlagos méretét, valamint a részarányukat az exporton belül, de fontos a digitalizáció és a hitelpenetráció növelése is. Ugyanakkor figyelni kell a lejáró Növekedési Hitelprogram és Növekedési Kötvényprogramra is, ám ezzel a programokat elindító jegybanknak kell foglalkoznia.
A kkv-k segítése érdekében az MKIK és Kavosz bevonásával a kormány 30 százalékos tőkeemelést hajt végre a vállalatoknál, amit eszközbeszerzésre lehet majd fordítani. Lesz EKD-program 50 százalékos támogatás-intenzitással, de az Eximbank is indít exportösztönző programokat, miközben a Széchenyi Kártya Program 3,5 százalékos kamatszinten folytatódik.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.