A fogyasztói áremelkedés mérsékelt volt februárban: 0,4 százalékon alakult az előző hónaphoz képest a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) jelentése szerint.
Az előző év azonos hónapjához képest 4,1 százalékkal emelkedtek az árak, és az év első két hónapjában 4 százalékkal haladták meg a fogyasztói árak az előző év azonos időszakát.
Nem okozott meglepetést az inflációs adat, így nem várható, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) emelje a jegybanki alapkamatot a jelenlegi 6 százalékos szintről.
Suppan Gergely, a TakarékBank közgazdásza szerint azonban „lefelé” sincs út a következő kamatdöntésen a kockázatok miatt.
Aggasztó, hogy az élelmiszerek ára további erőteljes emelkedést mutat: havi alapon 1,2 százalékos növekedést mértek.
„Növekedett a cukor (15,7%), a liszt (9,3%), az idényáras élelmiszerek – burgonya, friss zöldség, gyümölcs – (4,7%), valamint a csokoládé, kakaó (2,3%) és a kávé (2,2%) ára” – jelenti a KSH. Mérsékelt árcsökkenés következett be a sajtoknál: 2,2 százalék.
Az Európai Unió (EU) által követett harmonizált fogyasztóiár-index 4,2 százalékot mutatott az előző év azonos időszakához képest.
A maginflácó az előző havi 1,7 százalékról növekedett 1,9 százalékra, mely szintén nem okozott meglepetést. Az olajárak emelkedése azonban a következő hónapban már jelentősebb nyomást gyakorolhat az inflációra.
„Az olaj árfolyamának emelkedése márciusban meg fog jelenni az inflációban” – mondta Suppan Gergely, a TakarékBank közgazdásza. Az infláció 4,2 százalékra fog emelkedni – vélekedett az elemző. Az üzemanyagok árának emelkedése tovább fog terjedni – tette hozzá.
A második félévben fokozatosan csökkenhet az infláció Suppan Gergely szerint, azonban jelenleg úgy látja, hogy nem fogjuk elérni a 3 százalékos inflációs célt év végére. Ennek okaként az emelkedő olajárakat jelölte meg a közgazdász.
Az inflációs adat nem lepte meg az elemzőt, hisz pontosan megfelelt a várakozásainak – írta Barta György, a CIB Bank vezető közgazdásza a Világgazdaság Online-nak.
„Az üzemanyag- és élelmiszerárak területén még várható további emelkedés, az olajárak esetleges folytatódó megugrása még mindig a fő felfelé mutató inflációs kockázat” – emelte ki a CIB közgazdásza hasonlóan Suppan Gergelyhez.
„A kormányzati reformcsomag egyes elemei - például a gyógyszerár-támogatások szűkítése - is emelhetik a fogyasztói árindexet” – figyelmeztetett az elemző. Az éves átlagot jelenleg 4 százalék tájékára várja a CIB Bank közgazdásza.
Az MNB az Európai Unió (EU) jegybankjai közül először kezdett kamatemelési ciklusba a gazdasági válság után, és tavaly november óta három egymást követő hónapban 25 bázisponttal szigorította a kamatkondíciókat. Februárban állt meg a kamat emelése.
Suppan Gergely szerint megfelelő a kamatláb, „fölfelé” és „lefelé” módosításra sincs indok. A magyar kötvényhozamok csökkentek azután, hogy az inflációs adat megfelelt a várakozásoknak – jelenti a Bloomberg.
Meg kell említeni, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ebben a hónapban hozza nyilvánosságra inflációs prognózisát, mely akár meglepetést is okozhat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.