Fantasztikus teljesítmény: Hasít a forint az első félévben

A forint több mint 4 százalékos erősödést mutat az euróval szemben az idei első félévben, elsősorban annak köszönhetően, hogy a kormány elkötelezte magát a költségvetési hiány csökkentése felé, valamint a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris politikája is segíthetett. A forint erősödését támogatta az is, hogy a nemzetközi befektetői környezet az időszakban nagyrészt kedvezően alakult, azonban az európai adósságválság sokszor idegességet okozott a piacokon.

Január elején az eurót még 280 forint közelében jegyezték, és arra a várakozásra erősödött, hogy a kormány jelentős költségvetési kiigazítási programot jelenthet be. Ez jelentős lendületet adott a forintnak, azonban a „buy the rumor, sell the news” kereskedési stratégia (vagyis a vásárolj a pletykára, adj el a hírre) némiképp érvényesült.

A Széll Kálmán-terv március elei bejelentésével a forint lendülete megtört, és kisebb korrekciót is láthattunk, nagyrészt a kereskedési stratégia miatt, azonban a forint képes volt újabb lendületet venni.

A Fitch Ratings, Európa legnagyobb hitelminősítője negatívról stabilra változtatta Magyarország legalacsonyabb, még befektetésre ajánlott adósbesorolását. A Moody’s, a világ második legnagyobb, valamint a Standard & Poor’s, a világ legnagyobb hitelminősítője továbbra is fenntartják a negatív kilátást, vagyis nagyobb esélyt látnak arra, hogy „bóvli”, vagyis a befektetésre nem ajánlott kategóriába süllyesztik Magyarországot, mint arra, hogy fenntartják a „BBB-” szintet.

A forintot segítette, és az egyensúlyt javította a folyó fizetési mérleg jelentős többlete is. Az idei év első negyedévben a 787 millió euróra emelkedett a folyó fizetési mérleg többlete, amely történelmi csúcsnak fele meg – írta Suppan Gergey, a TakarékBank elemzője. Tavaly több mint 2 milliárd euró felett alakult a többlet.

A forint erősödése az év első negyedében azért is lehetett viszonylag óvatos, mert – bár az MNB felemelte a jegybaki alapkamatot – az elemzők arra számítottak, hogy a Monetáris Tanács tagjainak jelölési mechanizmusának megváltoztatásával az új tagok a kamat csökkentésének irányába vihetnék el a tanácsot.

Mint ismert, a kormány megváltoztatta az MNB Monetáris Tanács tagjainak jelölési rendjét. A korábbi szabály szerint két tagot a kormányfő, két tagot pedig az MNB elnöke jelölhetett volna (négy tag mandátuma járt le március elején), azonban a törvény megváltoztatásával mind a négy tagot az országgyűlés illetékes bizottsága jelölhette. Peter Attard Montalto, a Nomura közgazdásza attól tartott, hogy a kormány így befolyásolhatja a monetáris politikát a jelölt tagokon keresztül.

Miután mindenki számára kiderült, hogy az új tagok – nyilatkozatokban, majd döntéseikkel megerősítették – elkötelezettek a 3 százalékos inflációs cél elérése, valamint a pénzügyi stabilitás mellett, kiárazódott ez a kockázat is.

A forint a második negyedévben többször is a lélektani 265-ös árfolyam alá erősödött az euróval szemben, azonban a 263-as szint erős támaszt nyújtott, amellyel nem tudott megküzdeni a forint. A költségvetési kiigazítási program beárazásával azonban elfogyott a lendület, és a nemzetközi befektetői környezet is egyre romlott, elsősorban az eurózóna adósságválságának mélyülése miatt.

Az elmúlt két hónapban már leginkább a külső környezet befolyásolta a forint árfolyamát, de viszonylag szűk sávban, 265 és 270 között tudott maradni az euróval szemben. A félév utolsó kereskedési napján a 265-ös pszichológiai szintet ostromolja a forint.

Erős ellenállást a 272 forint alatt meghúzódó 200 napos mozgóátlag jelenthet, amely segítheti a hazai devizát.

A Fitch Ratings, Európa legnagyobb hitelminősítője negatívról stabilra változtatta Magyarország legalacsonyabb, még befektetésre ajánlott adósbesorolását. A Moody’s, a világ második legnagyobb, valamint a Standard & Poor’s, a világ legnagyobb hitelminősítője továbbra is fenntartják a negatív kilátást, vagyis nagyobb esélyt látnak arra, hogy „bóvli”, vagyis a befektetésre nem ajánlott kategóriába süllyesztik Magyarországot, mint arra, hogy fenntartják a „BBB-” szintet. 0,75 százalékponttal emelkedett a kamat A Magyar Nemzeti Bank (MNB) tavaly novemberben emelte fel az irányadó rátát a történelmileg legalacsonyabb, 5,25 százalékos szintről 25 bázisponttal 5,5 százalékra. A következő két hónapban szintén 25-25 bázisponttal szigorított a jegybank, így azóta januártól 6 százalékon áll a magyar kamatszint. Emlékezetes, hogy az év első kamatdöntésén Simor András, a jegybank elnöke arra kérte a tagokat, hogy gondolják újra döntésüket, miután szavazategyenlőség alakult a tartást és az emelést javaslók között. Egy tag meggondolta magát, és így emelkedhetett a kamat. Euró/forint árfolyam alakulása (200, 100 és 55 napos mozgóátlaggal) Régiós devizák teljesítménye az euróval szemben -->