Elemzők: Hiába minden, a frank erősödésre van ítélve

A svájci jegybank (SNB) közleményében tudatta, hogy a „jelenlegi, masszívan túlértékelt árfolyam akut veszélyt jelent a svájci gazdaságra nézve és deflációs kockázatokat hordoz”. Az SNB ezért nem tolerál 1,2 alatti euró/frank árfolyamot és hajlandó „korlátozás nélküli mennyiségben” külföldi devizát vásárolni. Az alpesi ország központi bankja a közleményben kifejtette azt is, hogy még 1,2-es euró/frank árfolyamnál is túlértékeltnek tartja a frankot, és az árfolyamnak „idővel” gyengülnie kellene. A közlemény azzal zárul, hogy ha a gazdasági kilátások és a deflációs kockázatok szükségessé teszik, akkor további intézkedéseket fog hozni az SNB.

A magyar gazdaság nagy svájci frank kitettsége miatt kiemelt jelentőségű az SNB döntése. A frank erősödésekor a magyar gazdaság sérülékenysége nőtt, ami a kockázati felárakban, a forint euróval szembeni árfolyamában is megjelent, így a bejelentés enyhülést hozhat – írja Árokszállási Zoltán. Az Erste Bank vezető közgazdásza hozzáteszi, az SNB közleményének az a része, miszerint a választott 1,2-es, euróval szembeni árfolyamnál is még erősnek tartja a svájci jegybank a frankot, és hosszabb távon ehhez a szinthez képest is frankgyengülést szeretne látni, ugyancsak jó hír. A választott szint egyébként jelenleg kissé erősebbnek tekinthető a fundamentális, vagy „fair” szinthez képest, ami azonban egy éves időtávon 1,2 közelébe kerülhet (azaz, a fundamentális árfolyamszint erősödése várható).

„Az, hogy mennyi ideig képes a frankot az adott szinten tartani a jegybank, már más kérdés. Jelenleg ugyan komoly deflációs kockázatokról beszélhetünk a svájci gazdaságban, de ha egy jegybank valahol azt mondja, hogy korlátozás nélkül vesz devizát és hajlandó adni annyi svájci frankot, „amennyi csak kell”, az idővel (akár évekkel később) inflációs nyomást eredményezhet” – hangsúlyozza Árokszállási. Kiemelte, ez azonban ahhoz vezethet, amit 2010-ben is láttunk: a svájci jegybank végül nem tartotta tovább az árfolyamot, a frank tovább erősödött, és ez ráadásul komoly veszteséget jelentett neki az erősödő frank hatására leértékelődő devizatartalékok miatt. Természetesen ez egyelőre csak a távolinak tűnő jövő, de később újra problémákhoz vezethet.

Az Erste elemzője kommentárját azzal zárja, hogy rövidtávon az árfolyamszint tarthatónak tűnik, azonban hosszabb távon ez már nem ilyen egyszerű kérdés. Fundamentálisan a frank továbbra is „felértékelődésre van ítélve” (a magas folyó fizetési mérleg többlet, a versenyképes gazdaság, a világ más országaiban tapasztalhatóhoz képest jóval alacsonyabb infláció, az alacsony adósságszint miatt), és ez a helyzet nem tud egyik napról a másikra megváltozni.

Kondrát Zsolt, az MKB Bank vezető közgazdásza azt írta: „A lépést a frank elmúlt napokban kiújult erősödése válthatta ki, ami annak ellenére következett be, hogy a jegybank korábban figyelmeztetett, a frank durván túlértékelt, és ez komoly kockázatokat hordoz a svájci gazdaságra nézve”. Hozzátette, a korábbi szóbeli intervenció hatása kezdett szétfoszlani, így az SNB lépése elkerülhetetlennek látszott.

„Rövidtávon a korábbinál nagyságrenddel alacsonyabb volatilitást várunk az euró/frank árfolyam esetében, mivel a spekulatív pozíciókat valószínűleg zárták a befektetők, újak kiépítése nem valószínű, és a kamatkülönbözet erőteljesen a frank ellen szól” – hangsúlyozta Kondrát.

Az EKB kiadott közleménye alapján az SNB egyoldalú lépést tett. Ez azt jelenti, hogy a későbbiekben (pl. ha az eurozóna szuverén adósságválsága elmérgesedik) újra megjelenhet a piaci nyomás a svájci frankon, ami az 1,20-as szinten végrehajtott hatalmas devizapiaci intervenciók formájában jelenne meg, vélekedett az elemző.

„Ez óriási devizatartalék felépüléséhez vezetne, amelyen komoly mértékű veszteségek keletkezhetnek. Ugyanakkor mi úgy látjuk, hogy 1 éves időhorizonton ezek a veszteségek eltörpülnének a paritás közeli euró/frank árfolyam svájci gazdaságra gyakorolt negatív hatásai mellett, így a minimumárfolyamot hitelesnek tartjuk, ami hatásos támaszt ad az euró/frank árfolyamnak” – írta Kondrát.

Peter Attard Montalto, a Nomura feltörekvő piaci elemzője szerint kérdés, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa csökkentheti-e a jegybanki alapkamatot a Svájci Nemzeti Bank „agresszív” akciója után. „Mi továbbra is úgy látjuk, hogy ez az SNB korlátlan mennyiségű vásárlása ellenére sem valószínű” – válaszolta meg.

Montalto felhívta a figyelmet arra, hogy az MNB Monetáris Tanácsa számára az eurózóna krízise is meghatározó a kamatlépések kapcsán. Emlékeztetett arra is, a jegybank akkor sem csökkentette a kamatot, amikor a frank/forint a „veszélyes” 240-es szint alatt járt.

Magyarország államcsőd ellen köthető biztosítási felára (CDS-felár) 300 bázispont felett áll, az euró/forint még mindig 265-ös szint fölött van, így nem gondoljuk, hogy a monetáris tanács csökkentené a kamatot és jövőre is tarthatja. Montalto szerint a tanács belemerevedett a nehogy kárt okozzunk mentalitásba.