Kisebb lett a magyar gazdaság

Jelentősen megmozgatták a magyar gazdaságról alkotott képet a Központi Statisztikai Hivatal módszertani és adatfelülvizsgálatai. A növekedési adatok egészen 1996-ig visszamenőleg megváltoztak, az időszak első felében jellemzően 0,3–0,5 százalékkal alacsonyabbak, míg 2004 után jellemzően magasabbak lettek. A legnagyobb változást azonban nem is ez okozza, hanem a folyó áras adat csökkenése. Eddig 27 120 milliárd forint volt a hivatalos, 2010-es szám, ami most 26 748-ra csökkent. Ennek elsősorban azért van jelentősége, mert a GDP-arányos mutatókat is megváltoztatja – jellemzően negatív irányban.

Az államháztartási hiányt kerekítési hibahatáron belül változtatta meg az adatrevízió, vagyis maradt 4,2 százalékos, viszont az államadósság szintjét már számottevően, 80,2-ről 81,3 százalékra emelte. A növekedést viszont szerencsére nem befolyásolta ilyen nagy mértékben az átállás, így a piacokat legalább ez a faktor nem mozgatta meg. Ugyanez nem volt elmondható a lengyel növekedési adatokról, ott ugyanis még tavasszal röppent fel az a találgatás, hogy mégsem vészelte át 2009-et recesszió nélkül a gazdaság, mint ahogyan a hivatalos statisztikákból látszott. A külkereskedelmi adatokkal kapcsolatban merültek fel kételyek, ugyanis az azokhoz kapcsolódó, és szintén közölt hibatényező nagyobb volt, mint a kialakult külkereskedelmi többlet. Ezt azóta a lengyel hivatal megvizsgálta, és kiderült, hogy valóban kisebb volt a szufficit, de nem annyival, mint amit az elemzők gondoltak. Megmaradt tehát éllovasi pozíciója a régió legnagyobb gazdságának.

A magyar adatok felülvizsgálatában is az egyik legnagyobb tényező a külkereskedelmi folyamatok újrabecslése volt. Egy elszámolási változás önmagában is csaknem 300 milliárd forinttal vitte lejjebb a bruttó hazai terméket. Az áfaszámmal rendelkező vállalkozások esetében váltak szükségessé korrekciók, mivel a külkereskedelmi adatokban erőteljes növekedés figyelhető meg az ezen cégekhez köthető export esetében, amit a forrásoldal nem támasztott alá. Ezek a vállalkozások fizikailag nem jelennek meg az ország területén, sem szervezettel, sem foglalkoztatottakkal nem rendelkeznek, de van magyar áfaszámuk és ők is benyújtják a NAV-hoz az áfabevallásukat – magyarázza a KSH az eltérést. Ez a tétel továbbra is része marad a külkereskedelemnek, de a GDP-ből kikerül.

A cikk teljes terjedelmében csak előfizetőink számára elérhető. A cikket - az összes mai cikkel együtt - egy emelt díjú SMS elküldésével olvashatja el.