Magyar-azeri üzletek: kis múlt, nagy jövő?

A magyar kormány szerint nem fogja befolyásolni hazánk és Azerbajdzsán gazdasági viszonyát az életfogytiglanra ítélt azeri katona kiadása és szabadon engedése miatt kialakult politikai csetepaté: „A korábban tervezettek szerint meg kívánjuk tartani a kormányközi magyar-azeri Gazdasági Vegyes Bizottság találkozóját október 8-9-én” – mondta tegnap a Világgazdaságnak Szijjártó Péter külügyi és külgazdasági államtitkár.

Azon felvetésünkre, módosulhatnak-e a diplomáciai konfliktushelyzet miatt a két ország közötti gazdasági projektekre vonatkozó tervek – a magyar külügyminisztérium vasárnap tiltakozó jegyzéket adott át Azerbajdzsán budapesti nagykövetének a baltás gyilkos elengedése miatt –, úgy válaszolt: „Egy nemzetközi egyezmény által szabályozott jogi eljárás, valamint két ország gazdasági, stratégiai együttműködésének kérdései semmilyen összefüggésben nem állnak egymással.”

Ha minden a kabinet tervei szerint alakul, akkor az október eleji találkozón már konkrét együttműködésről szóló megállapodások is tető alá kerülhetnek. Ezek legfőbb célja, hogy a magyar cégek, ezen belül is elsősorban a kkv-k meg tudják vetni a lábukat az ottani piacon.
Fejlődni mindenesetre van hova: Azerbajdzsán ugyanis eddig elenyésző szerepet játszott a magyar külkereskedelemben, és ugyanez mondható el Grúziáról és Kazahsztánról is – Szijjártó Péter korábban ezt a három államot jelölte meg stratégiai partnerükként ebben a térségben.

A KSH szerint Azerbajdzsánba tavaly 15 milliárd forint értékű árut exportáltunk – ez a teljes kivitel 0,07 százaléka –, miközben a behozatal 22,6 millió forintot tett ki – ezt még az Örményországból érkező import (84 millió forint) is felülmúlja. Az azeri exportunk az elmúlt négy évben relatíve szűk sávban, 14,7 és 17,2 milliárd forint között mozgott. Szintén nem túl veretesek a Grúziával fennálló kereskedelmi kapcsolatok: a Fekete-tenger parti országba 6,6 milliárd forint értékben vittünk ki termékeket, miközben a behozatal félmilliárd forint körül alakult a tavalyi évben.

A három ország közül – mind az importot, mind az exportot tekintve – a legjelentősebb Kazahsztán, amelyhez a teljes magyar exportnak a 0,18, az importnak pedig a 0,1 százaléka kötődik – ez mintegy 40, illetve 22 milliárd forintot jelentett 2011-ben. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara adatai szerint a kazah felvevő piacból tavaly 0,53 százalékos szeletet hasított ki Magyarország, ami nagyjából megfelel a 2010-es szintnek.

Szijjártó Péter lapunknak korábban úgy nyilatkozott, hogy Azerbajdzsán egyrészt várja a magyar építőipari cégeket, illetve tervezőirodákat, másrészt komoly lehetőségek vannak a mezőgazdaságban, ezen belül a baromfi- és marhatenyésztési technológiák, valamint a vetőmagok exportjának területén, valamint a víztisztításban és a buszgyártásban is. A magyar cégek exportját segítik a kereskedőházak is, amelyek közül az első éppen Bakuban fog majd megnyílni idén ősszel. 

Komoly együttműködési lehetőségeket rejt az energiaipar is, elsősorban a Molon keresztül. A magyar olajipari óriási egyrészt továbbra is részesedéssel bír a Nabucco gázvezeték projektben, mely az azerbajdzsáni Shah Deniz gázmezőről venné a földgázt. Másrészt elemzők szerint a helyben termelést még nem végző Mol összeállhat a helyi Socar olajtársasággal, és például bevásárolhatja magát egy ottani termelési engedéllyel rendelkező projektcégbe – ahogy tette ezt július végén Kazahsztánban.

Még ennél is nagyobb súlyú lehet az az üzlet, amely az állampapírpiacon bontakozhat ki a két ország között: a Figyelő szerint Azerbajdzsán helyi valutában denominált 2-3 milliárd euró értékű magyar államkötvényt vásárolna – egyes feltételezések szerint valójában ez áll a gyilkos kiadásának hátterében. Ennek bekövetkezte egyelőre szintén kérdéses: az Államadósság Kezelő Központ szerint az IMF-megállapodás lezárásáig nem várható nyilvános kötvénykibocsátás külföldi devizában.

Brüsszel is aggasztónak nevezte a gyilkos elengedését 
Azerbajdzsán igazságügyi minisztériuma korábban arról tájékoztatta a magyar szaktárcát, hogy nem alakítja át az örmény katonatársát meggyilkoló Ramil Sahib Safarov ítéletét, hanem annak végrehajtását közvetlenül folytatja; a hivatalos azeri levél tartalma pedig alapos garanciának volt tekinthető – közölte tegnap a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium.

Szerintük a vonatkozó nemzetközi egyezmények alapján az átszállítás után a büntetés végrehajtására a végrehajtó állam joga irányadó, és egyedül ez az állam illetékes a megfelelő döntések meghozatalára. Orbán Viktor a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanévnyitója után újságírói kérdésre azt mondta: Magyarország demokratikus európai állam, a nemzetközi jog szabályait nem titkos megállapodások szerint alakítják.

A kormányfő ezzel arra a vélekedésre reagált, miszerint a kabinet gazdasági előnyökért, például Azerbajdzsán nagyszabású magyar államkötvény-vásárlási terveiért cserébe kvázi eladta a kaukázusi államnak a férfit. Az Európai Bizottság eközben „aggasztónak” ítélte, hogy az azeri elnök kegyelemben részesítette a katonatisztet. Brüsszel minden érintett féllel - így a magyar hatóságokkal is - egyeztet az ügyben.