Áder János: miért ne lehetne nemzeti minimum klímaügyben?

Nincs jobboldali és baloldali klímaváltozás – mondta Áder János köztársasági elnök a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában, amelyben közmegegyezést, nemzeti minimumot sürgetett a kérdésben.

Az államfő a rádióinterjúban kiemelte: újévi köszöntőjében tudatosan nem használta a klímavédelem szót, mert a teremtett világ megőrzésének csak egy kis szelete a klímavédelem problémája. A klímavédelem nem érinti például a „fenyegető vízválságot”, a műanyaghulladék újrahasznosítását, a termőföld védelmét, a biodiverzitást, az élővilág sokszínűségének megőrzését – fejtette ki.

Hangsúlyozta: maga is sok időt szánt arra, hogy a probléma fontosságáról beszéljen, mert ezek a kihívások nem egy kormányzati vagy önkormányzati ciklus időszakára jelentenek feladatot helyi vagy országos ügyekkel foglalkozó politikusoknak, hanem ciklusokon túlnyúló, a következő generációk jövőjét alapvetően meghatározó kérdésekről van szó, amelyeknek „mindannyian érintettjei vagyunk”.

Miért ne lehetne közmegegyezés, nemzeti minimum, konszenzus, hogy ebben a kérdésben értsünk egyet és közösen dolgozzunk?

– tette fel a kérdést az államfő.

A főváros új ellenzéki vezetése által kihirdetett klímavészhelyzetet egy deklarációnak nevezte. Önmagában deklarálni, hogy klímavészhelyzet van, nem több, mint politikai retorikai fogás – értékelt Áder János. Áder azt mondta: amikor vészhelyzet van – például most Ausztráliában a tűzvészek miatt -, akkor evakuálják az embereket és rendkívüli intézkedéseket kell bevezetni, ám Budapesten ilyen nem történt. Az új budapesti városvezetés arról döntött, hogy majd elkészül két tanulmány, amelyekben megvizsgálják annak a lehetőségét, hogy a vészhelyzet idején és a vészhelyzetet követően mit is kell majd tenni.

Áder János kitért arra: Magyarország a közé a huszonegy ország közé tartozik a világon, amelyekben 1990 óta úgy csökkent az energiafelhasználás és a szén-dioxid-kibocsátás, hogy közben az ország GDP-je jelentősen nőtt. Magyarországnak ezt a pozíciót meg kell tartania, ezért nyilvánvaló, hogy a kibocsátást a következő években is csökkenteni kell – hangsúlyozta a köztársasági elnök.

Hozzátette:

az áramtermelés szén-dioxid-mentessé tételéről szóló vita Magyarországon leegyszerűsödött a paksi atomerőmű bővítésének kérdésére.

Ma atomenergia nélkül a párizsi klímacélokat nem lehet teljesíteni, ezt mondja az ENSZ tudományos tanácsadó testülete, az OECD és a Nemzetközi Energia Ügynökség is, de év végén az Európai Unióban is kimondták ezt.

A köztársasági elnök szerint ha megépül a két új paksi erőműblokk és a másik négy is működni fog, a Magyarországon előállított áram több mint kilencven százaléka szén-dioxid-mentes lesz.

Arról is beszélt, hogy a széntüzelésű Mátrai Erőműben az állam többségi tulajdont szeretne szerezni:

az Európai Unióban döntés született az unió ötven szénrégiójának átalakítására – a hírek szerint százmilliárd eurós forrással -, és az ötven régió egyike lesz a Mátrai Erőműhöz tartozó lignitbányarendszer.

Itt a tervek szerint részben gázerőmű, részben hulladék-, illetve biomassza-égetés történik majd, a rekultivált területekre pedig naperőműparkot építenek – mondta. Ennek következtében a Mátrai Erőmű energiatermelése fontos része marad a magyar energiarendszernek, munkahelyeket tudnak megőrizni, egy fontos infrastrukturális fejlesztéssel pedig megoldják, hogy lényegesen kevesebb szén-dioxid-kibocsátás történjen 2030-tól, mint napjainkban – foglalta össze Áder János.

Az államfő hangsúlyozta: mindezek megvalósításához szükség van állami felelősségvállalásra. Az államnak felelőssége van az ellátásban és a környezetkárosítás megelőzésében is – mutatott rá.