Átütő siker előtt az eBook?

A világhálóra való feltöltést követő tizenkét órában több mint tízezer ingyenes letöltést regisztráltak Cory Doctorow amerikai regényíró vadonatúj tudományos-fantasztikus művéből. Öt hónappal később pedig a letöltések száma már a 110 ezret is meghaladta - idéz egy szembetűnő példát a Reuters beszámolója. Egyes művek elektronikus verzióban aratott sikere ellenére azonban korántsem mondható el, hogy a hagyományos nyomtatott kiadványoknak jelenleg már számottevő konkurenciát jelentenének az elektronikus könyvek, ismertebb nevükön az eBookok. A Doctorow nevével fémjelzett eset ugyan ígéretes jövőt vázol, azonban a helyzet valós megítéléséhez azt is figyelembe kell venni, hogy a szerző más alkotókra kevésbé jellemző módon az interneten keresztül aktívan tartja a kapcsolatot közönségével, és maga a tudományos-fantasztikus mű is jellemzően olyan olvasókat vonz, akik fogékonyak az új megoldásokra, így a képernyőn keresztüli könyvolvasásra is.

A helyzet tehát az, hogy az eBook nem váltotta be a hozzá fűzött korai reményeket, a digitális forradalom folytatódásával azonban egészen biztosan a jövő mindennapjainak részévé válik. A monitoron olvasás tehát nemcsak az elektronikus kommunikációs eszközök megszállottainak jelent majd élvezetet, hanem szakértők szerint általánosan elfogadott módszer lesz.

"Ha az eBookok kiadóit kérdezi, ők egészen biztosan úgy nyilatkoznak majd, hogy a nagy áttörés már itt van egészen közel. Valójában azonban érdemes a potenciális közönség véleményét kikérni, az ő kritikájukból pedig pontosan kitűnik, hogy milyen technikai hiányosságok, megoldatlan részletek késleltetik az újdonság villámgyors terjedését" - véli Rich Levin, a BookTech, a kiadói ipar számára készülő amerikai szakmagazin főszerkesztője. Nyugodtan hozzátehetjük: a művek digitális formában való elérhetőségével kapcsolatban nemcsak az olvasóknak van aggálya, de legalább annyira vonakodóak a kiadók is. Amíg ugyanis nem születik célját valóban elérni képes internetes másolásvédelmi rendszer, addig a szövegek világhálóra való felhelyezése a profit jelentős részéről való lemondással egyenlő. Ha belegondolunk, a népszerű regények, az igazán olvasmányos művek esetében a minél gyorsabb hozzájutás igen fontos, ha tehát egy állandó internetkapcsolattal bíró magánszemély a számára érdekes oldalakat látogatva egyszer csak rábukkan kedvenc művének ingyenesen letölthető újabb részére, akkor jó esély van rá, hogy letölti és olvasni kezdi. Itt következik aztán a nagy dilemma. Egyes olvasók ugyanis néhány óra leforgása alatt el is olvassák a könyvet, és csak a legritkább esetben vehetők majd rá arra, hogy a nyomtatott verziót vásárolják meg. Mások azonban egy ízelítőt kapva úgy gondolhatják, hogy a mű "közel került hozzájuk", és igyekeznek azt kézben tartható formában is megszerezni. Így tudják ugyanis a pamlagon fekve olvasni, ekkor van lehetőség arra, hogy mondjuk estéről estére az elalvás előtt is kezükbe vehessék.

További problémát jelent, hogy a technológiai szabványok sokfélesége erősen korlátozza az adatfájlok olvashatóságát, ami ismételten a papír alapú kiadványok továbbélését valószínűsíti. Amerikai felmérések szerint a számítógép-használók mintegy öt százaléka olvasott csak elektronikus könyvet az elmúlt egy év során, ami a lehetőségekhez képest igen szerény arány. A felmérést készítő Envisoneering Group tanulmánya azonban arra figyelmeztet, hogy ez az arány öt esztendővel korábban alig egy százalék volt, így az adatok dinamikája igenis komoly lehetőségeket vetít előre. Megítélésük szerint a piac a nagy fellendülés előtti készülődést mutatja jelenleg, most ismerkednek ugyanis ezzel a lehetőséggel a piacot később mozgató szereplők. Ha például ezek a megoldások bekerülnek filmekbe, sztárok és véleményformáló emberek mindennapjaiban, szóhasználatában tűnnek fel, az hozhatja majd az igazi áttörést.

Az elektronikus könyvek első megjelenésekor a piaci szereplők máris átütő megoldásra készültek. 2000-ben jelent meg Stephen King egy új horrorregénye internetes verzióban, pontosan azért, hogy a siker nagyságát tesztelje. Akkor egy dollárt kértek minden letöltésért, de a nagy érdeklődés mellett csak minden második olvasó fizette be a díjat. Szakmai berkekben pedig már dörzsölték a tenyerüket, hiszen a neves szerző minden műve mintegy tízmilliós példányban fogy. Internetes terjesztés esetén tehát a kiadónak csak az elektronikus felület gondozásával, a jogdíjakkal és kampánnyal kell törődnie. A nyomtatás darabköltségét pedig a terjesztési kiadások és a nyereség között kell felosztania.

A kérdés csak a díjak behajthatósága. Ennek biztonságossá tételén számos gyártó dolgozik. Népszerű elképzelés az "ideiglenes elektronikus tinta". Ez egy előre meghatározott ideig tenné láthatóvá a szöveget, és annak letelte után nyomtalanul eltűnne a gépről a szöveg, s a másolástól is védve maradna az adott állomány. Lehetőséget teremt könyvtárak számára az elektronikus kölcsönzésre, vagy akár a közvetlen értékesítésre.