Stratégiaváltásban a Sun Microsystems

Az új platformnak részét képezik az ismert asztali alkalmazások, amelyeket a cég forráskódú formában is nyíltan elérhetővé tesz. Ezeket az alkalmazásokat ugyanakkor komplex vállalati rendszerekbe ágyazva is kínálja, ilyen esetekben viszont felhasználónként - vagy gépenként - mindössze 50, illetve 100 dolláros árat számol fel.

A fejleményből az átlagfelhasználót természetesen az érdekli, hogy mi változik az asztalán, ennek megértéséhez azonban röviden utalni kell a bejelentés általános hátterére. Mint a cég egyik nyilatkozatából kiderül, az ajánlattal nyílt kihívás elé kívánja állítani Microsoftot. Evégett a Sun egyrészt egy új, integrált vállalati informatikai rendszert vezet be, amelyet - az általa kifejlesztett programnyelv alapján - Java Enterprise System néven hoz forgalomba. A rendszer átfogja a vállalati számítógéppark és az alkalmazások teljes vertikumát: a szerverektől lefelé az asztali gépeken keresztül a fejlesztői és operátori platformig. A felhasználási kör a későbbiekben a mobil- és a kártyás eszközökre is kiterjed. Ennek a terjedelmes rendszernek kifejlesztésébe ágyazódik a Mad Hatter projekt, amellyel a Sun előállítja a maga asztali platformját.

A Mad Hatter középpontjában a cég - nyílt forrásúnak meghirdetett - StarOffice-7 irodai programcsomagja áll. Ez - a széles körben ismert szövegszerkesztő, táblázatkezelő, látványtervező és egyéb alkalmazások mellett - tartalmaz egy Mozilla böngészőt, egy teljes értékű levelező- és naptárprogramot, továbbá a RealOne és Macromedia Flash médialejátszó programokat. A Sun azt állítja, hogy az általa ajánlott környezet "képes a Microsoft alapú fájlformátumok kezelésére". Ha ez valóban így van, akkor elhárultak az utak a kétféle alkalmazási környezet közötti adatcsere útjából. Közleményében a cég emellett hangoztatja, "a StarOffice forráskódját nyilvánosan elérhetővé tette, és szorosan együttműködik az OpenOffice.org nevű szervezettel". Ez utóbbi társulást a Sun úgy aposztrofálja, mint az általa "szponzorált nyílt forráskódú fejlesztői közösség"-et. Mellesleg a Linux egyik legismertebb, a német SuSE által gondozott disztribúciójában az OpenOffice csomag kínál támasztékot azok számára, akik a nyílt forrású körben keresik a megoldást az alkalmazási problémáikra.

A változtatásokról néhány hete tett bejelentés arra utal, hogy a Sun valójában egy stratégiai váltást hajt végre, amelyben jövedelmező módon kívánja elegyíteni a szabad szoftvert a saját gyártású számítógépekkel és a saját tulajdonú szoftvereivel. A fordulat keretében a cég ráadásul egyszerre hajt végre több irányba nyitást, amelynek során a saját technológiájának két pilléréből indul ki: a Solaris operációs rendszerből és az UltraSparc mikroprocesszorból. A Solaris egy Unix-elvű és nagy teljesítményű szerverekre és munkaállomásokra optimalizált, kereskedelmi feltételek mellett (magyarán pénzért) értékesített operációs rendszer, amelyet a későbbiekben - ahol ezt a versenyképességi szempontok úgy diktálják - ki fog egészíteni a szabad és nyílt forrású Linuxszal.

A Sun az általa végrehajtandó nyitás másik irányát abban jelölte meg, hogy a kínálatának integráns részévé teszi az X86-os architektúrájú mikroprocesszorokon alapuló szervereket. Ezekhez a processzorokat azonban a vállalat nem az Inteltől, hanem az AMD-től kívánja beszerezni. Az új szerverek a Solaris és a Linux operációs rendszerek alatt egyaránt működtethetők lesznek.