Kihelyezhető erőforrások

Jelenleg évente mintegy 15 milliárd dollárt költenek a világ vállalatai az off-shore outsourcinra, azaz arra, hogy külföldi országok fejlesztő cégei készítsenek el számukra különböző szoftvereket. A határon túli feladatkihelyezés fő mozgatórugója egyértelműen a belföldi - elsősorban amerikai, nyugat-európai - bérköltségekhez képest elhanyagolható munkaerőköltség. A kihelyezett szoftverfejlesztés nagyhatalma napjainkban India, a Nasscom - indiai szoftverfejlesztő cégek szövetsége - felmérése szerint az ország 70 százalékos piaci részesedéssel bír, ráadásul éves bruttó össztermékének 2,5 százaléka származik a külföldi megbízók számára végzett szoftverfejlesztésből - olvasható az International Herald Tribune összeállításában.

Az IDC nemzetközi piacelemző cég szeptember végén Párizsban rendezett konferenciáján elemzők hangot adtak azon véleményüknek, hogy a jövőben lendületes fejlődésnek indulhat az off-shore outsourcing piaca. Tom Schwieters, az IDC Hungary vezetője úgy véli, hogy a közeljövőben a teljes piaci forgalom akár a 40-50 milliárd dollárt is elérheti. Elmondta, az amerikai vállalatok évente mintegy 120 milliárd dollárt költenek szoftverfejlesztésre, és a felmérések adatai szerint 2005-ig a Fortune magazin 500-as listáján szereplő vállalatok közel fele ad majd szoftverfejlesztési megbízást külföldi fejlesztő cégek számára.

Szakértők szerint India mellett az iparág másik fellegvára Kelet-Európa lehet, ahol egyre növekvő számban van meg a tevékenységhez szükséges, megfelelően magasan képzett munkaerő, a bérek pedig éppúgy, mint India esetében, messze elmaradnak az amerikai, illetve nyugat-európai fizetésektől. Több tényező is gátolja azonban ebben a régióban a Nyugatról érkező szoftverfejlesztési feladatok számának növekedését. A fejlesztőcégek létszámukat és forgalmukat tekintve általában kicsik, nem képesek olyan széles szolgáltatási palettát kínálni, amely egy nagyobb projekt minden területét lefedhetné, illetve nem áll rendelkezésükre az a kritikus tömeg, melyre építve már komoly megbízásokat lehetne szerezni. Másik jelentős probléma a bizalom hiánya, a nyugati megbízók nincsenek, nem is lehetnek tisztában azzal, mire képesek a régió szoftverfejlesztői, emiatt bizalmatlanok az ottani, ilyen profilú vállalatokkal szemben.

A nehézségek leküzdésére a térség több országában az egyes szoftverfejlesztő és informatikai szolgáltatócégek szövetségeket hoztak létre. 2002 októberében Magyarországon 12 vállalat összefogásával jött létre egy ilyen szervezet, a Hungarian Software Alliance (HSA) - Magyar Szoftverfejlesztő Kft. néven. A 12, éves szinten mintegy 80 millió dolláros forgalmat produkáló magyar cég összefogásával 1000 fős fejlesztői gárda várja a külföldi megbízók megrendeléseit, rendelkezésre áll a megbízásokhoz szükséges kritikus tömeg, illetve összetett fejlesztési, szolgáltatási feladatok megoldásához a megfelelően széles szolgáltatási paletta - közölte Susan Kutor, a kft. ügyvezető igazgatója. Hozzátette, a 12 vállalat együttműködése a nyugati cégek bizalmatlanságának leküzdésére is nagyon jó eszköz, hiszen így együtt már tekintélyes referencialistát képesek felmutatni. Mint megtudtuk, a szövetséget alkotó cégek tovább folytatják saját tevékenységüket is, de arra számítanak, hogy az összefogás révén már az első években több millió dollárnyi megbízáshoz juthatnak. Susan Kutor elárulta azt is, hogy bár egyelőre nem tervezik a tulajdonosi kör növelését, szívesen fogadnak mindenkit, aki együtt akar dolgozni velük, és ki akarja használni a nagyobb méret és talán ismertség előnyeit.

A HSA elsődleges feladata, hogy megszervezze az alapító cégek külföldi képviseletét, marketingjét, megjelenését Nyugat-Európában, felkutassa az üzleti lehetőségeket, előkészítse a szerződéseket. Emellett a tagok számára különböző továbbképzési lehetőségeket biztosít, valamint koordinálja azokat a megbízásokat, amelyeknél több tag együttműködésére van szükség. Mivel a HSA profitorientált szervezet, a létrejött üzletek után egyedi elbírálás alapján részesedést kap. A szövetség jövőre vonatkozó terveivel kapcsolatban Susan Kutor kihangsúlyozta, nagyon fontosnak tartják, hogy egyre szélesebb körben ismerjék meg külföldön a csoport nevét, tevékenységét. Ennek elősegítésére Európa több országában vannak már képviselői a cégnek, és a közeljövőben tervezik egy amerikai iroda megnyitását is.

Magyarország, és általában a régió informatikai ipara az európai uniós csatlakozás után az elemzések szerint komoly fejlődésnek indul majd - válaszolta kérdésünkre Tom Schwieters, az IDC szakértője. Elmondta, nem is annyira az uniós támogatás lesz ennek a fejlődésnek a mozgatórugója, hanem a nagyon erős konkurencia, amellyel szembetalálja majd magát a térség országainak gazdasága az unió tagjaként. A költségcsökkentés kulcstényező lesz a versenyképesség megőrzése szempontjából, ehhez pedig elengedhetetlen a korszerű vállalatirányítási és szervezési formák bevezetése, a kommunikációs csatornák fejlesztése. Az IDC Hungary vezetője úgy látja, hogy ez az igény komoly befektetéseket vonz majd az it-iparba, ahogyan ez Spanyolország vagy Portugália esetében is történt. Arról azonban nem szabad megfeledkezni - figyelmeztet a szakember -, hogy az említett két ország csatlakozása más korban történt, amikor az információs technológiák még nem játszottak olyan fontos szerepet a mindennapi és a gazdasági életben, mint napjainkban.