Forró téma a "villámháború"

A Magyar Biztosítók Szövetségének adatai szerint 2004-ben Magyarországon 31 500 alkalommal jelentettek be villámcsapás okozta kárt, és a biztosítók 1,7 milliárd forintot fizettek ki a károsultaknak. Az emberek 60 százaléka mégsem tudja, hogy a villámhárítón kívül léteznek egyéb biztonsági megoldások, és egy túlfeszültség-védelmi berendezés ára már egy százezer forintos televízió vagy számítógép ára mellett is eltörpül - közölte Bíró Viktor, az American Power Conversion (APC) magyarországi képviseletének értékesítési vezetője. Az APC, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) és az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) sajtótájékoztatóján elhangzott, hogy évente átlagosan 28-33 zivataros nap van Magyarországon. A zivatarok közel 95 százaléka a nyári időszakra esik, az év legzivatarosabb hónapja a június.

A villámhárító feladata, hogy "felkínáljon" a villámnak egy biztonságos becsapási pontot, az áramot a földbe vezesse anélkül, hogy az épületben bármilyen rombolás vagy tűz keletkezne. Az elsődleges villámvédelem ellenére sincsenek azonban biztonságban az elektromos eszközök, még az épületet nem roncsoló villámcsapások is károsíthatják a számítógépeket és híradás-technikai berendezéseket. A villám áramának egy része ugyanis behatol a villamos vagy telefonhálózatba, a fellépő túlfeszültség pedig tönkreteheti az érzékeny berendezéseket, zárlatokat vagy tüzeket okozhat. A villámcsapások másodlagos hatásai ellen túlfeszültségvédelmi eszközökkel lehet védekezni.