Lekörözött e-llátottság

Jelentősen lemaradt Magyarország az Európai Unió átlagához viszonyítva valamennyi információs és kommunikációs technológiai (ICT) ellátottsági mutató esetében – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tanulmányából. Így például a háztartásokat vizsgálva a legkedvezőbbnek mondható mobiltelefon-penetrációt tekintve Magyarország a 11. a 21 adatot szolgáltató közösségi állam között, a számítógép-használatot tekintve 12., míg az internethasználatban már csak 15., igaz, ebben a szegmensben 22 tagország adott meg adatokat. A KSH tanulmánya szerint a hazai háztartások több mint 42 százalékában van számítógép, 22 százalékuk internet-hozzáféréssel, és közel 11 százalékuknak van széles sávú netkapcsolata. Valamivel kedvezőbb az internethasználati mutató: a magyar lakosság 37 százaléka kapcsolódik rá időnként a világhálóra. Ez azt is mutatja, hogy egyelőre igen magas a közösségi webelérési pontokról (iskola, netkávézó), illetve a munkahelyről internetezők aránya. A háztartások 80 százalékában található mobiltelefon és 55 százaléka kábeltévé-előfizető. A hagyományos ICT-eszköznek számító televízió elterjedtségi fölényét (98 százalék) a mobil közelíti meg leginkább.

Az EU-átlagok a magyarnál jóval magasabb értékeket mutatnak minden területen, így például a közösségben található háztartások 59 százaléka tekinthető tényleges számítógép- és 51 százaléka internethasználónak. Még nagyobb a lemaradás az internetkapcsolattal rendelkező háztartások arányát vizsgálva, ebben a szegmensben a közösségi átlag duplája a magyarnak. Hasonló mértékű szakadék tátong az uniós és a hazai viszonyok között az információs társadalom építésében, az új, webalapú szolgáltatások (e-ügyintézés, e-kereskedelem) bevezetésében nélkülözhetetlen gyors világhálós kapcsolatú otthonok arányában is.

Aggasztó jelenség, hogy Magyarország nemcsak a régi EU-tagokhoz képest, de a többi 2004-ben csatlakozott országhoz viszonyítva is egyre inkább lemarad az ICT-ellátottságot vizsgálva. Igaz ugyan, hogy bizonyos szegmensekben megelőz néhány régi, dél-európai tagot – így például Görögországot az internet-hozzáférésben –, ugyanakkor a balti államok, Szlovénia és Ciprus mellett már Csehország, Szlovákia és Lengyelország is egyre több mutatóban jobban szerepel, mint Magyarország. A mobiltelefóniát vizsgálva például csak Litvániát, Lett- és Lengyelországot sikerült megelőzni a 2004-ben csatlakozottak közül, míg azoknak a háztartásoknak az arányát vizsgálva, ahol van internet, csak Csehországot és Litvániát.

Az információs társadalom területei közül a legfejletlenebb, de a legígéretesebb ágazat az e-kereskedelem, de a hazai és az uniós adatok is azt jelzik, hogy jelenleg nagyon kevesen élnek a lehetőséggel, kezdeti fázisban van a megoldás terjedése. Az interneten keresztül vásárlók aránya uniós szinten 17 százalék. A magyar adat ebben a szegmensben a szokásosnál is nagyobb lemaradást mutat a közösségi átlaghoz képest, mindössze 5,3 százalék, ezzel együtt számos új belépő ennél is jobban lemaradt, és három régebbi tagállam is gyengébb eredményt tud felmutatni. A témában adatot szolgáltató 21 tagország rangsorában ugyanakkor a 10. helyen áll Magyarország az e-kereskedelem elterjedtségében, az új belépők között pedig a harmadik.

A hazai online kiskereskedelmi forgalom a tavalyi 19 milliárd forint után az idén várhatóan 26-27 milliárd forint körül alakul majd a GKI Gazdaságkutató Zrt. adatai szerint, európai szinten pedig a Forrester Research piackutató előrejelzése alapján a webes kiskereskedelem elérheti a 100 milliárd eurós szintet. A magyar netkereskedelemre jellemző a nagyfokú koncentráció, a teljes forgalom mintegy kilencven százalékát a legnagyobb áruházak adják.