A nyomon követhető rendszámtábla

A féltékeny szeretőknek a jövőben aligha kell már a levegőbe szagolniuk idegen parfümökre vadászva, netán magánnyomozót fogadniuk, hogy leleplezhessék hűtlen kedvesüket, elég lesz csak a rendszámtáblát követniük. A módszer meglehetősen hihetetlennek tűnhet, hiszen a legtöbben arra asszociálnának az ötlet hallatán, hogy a féltékeny férjnek, netán feleségnek autóba kellene ülnie, s így követnie a másikat. A gyakorlatban azonban szó sincs erről.

A nagyobb tengerentúli városokban a rendőrök nagy teljesítményű infravörös kamerákat kezdtek alkalmazni, ezzel olvasva le az egyes autók rendszámtábláit, hiszen így jóval biztonságosabban lehet kiszűrni az autótolvajokat, netán a lejárt forgalmival közlekedőket. A technológia azonban hamarosan a privát szférában is megvetheti a lábát, s akár jó eszköznek bizonyulhat abban is, hogy egyes gépkocsi-tulajdonosok mozgásait nyomon lehessen követni. Mindez a mobil rendszámtábla-leolvasó készülékek (LPR) elterjedésének sebességén múlik, hiszen ha már például a taxikat, a csomagkézbesítő szolgálatokat, minden egyes csomópontot felszerelnek ezzel a szerkezettel, akkor idővel alighanem mindenki a Big Brotherben érezheti magát. Könynyen nyomon követhetővé válik az emberek mozgása, ahol éppen élnek, dolgoznak, alszanak vagy éppen közlekednek. Az LPR által összegyűjtött adatok ugyanis jelenleg egy központi helyen landolnak, például a rendőrségnél, a biztosítónál, a parkolótársaságnál, netán az olyan privát adatgyűjtéssel foglalkozó társaságoknál, mint például a ChoicePoint vagy az Accurint. Utóbbi cégek több millió amerikai személyes és pénzügyi adatgyűjtésével foglalkoznak, s alighanem mérlegelik majd, hogy mennyire keresett információnak számít a jövőben, hogy a célszemély hova is megy bevásárlásai során, netán egy sztriptízbárt ejt útba. Az LPR segítségével pedig könnyedén megtudhatja. A jelenlegi törvények ugyanis korántsem tiltanák ezt a módszert, hiszen a paparazzók is bármikor fényképet készíthetnek a hírességekről, legyenek bárhol, s azt sem tiltja semmi, hogy az autók rendszámáról fotót készítsen bárki az utcán. Igaz, egyelőre koránt sincs elegendő LPR-szerkezet az utakon, hogy a megcélzott autót bárhová kövesse. Az ok az eszköz árában is keresendő. A készülék – amelyet többek között a G2 Tactics, a Civica, az AutoVu és a Remington Elsag Law Enforcementes Systems gyárt – mintegy 25 ezer dollárba kerül, s a vevőik között elsősorban a legnagyobb rendőrőrsök találhatók.

Az LPR-kamerák alig nagyobbak egy paradicsomkonzervnél, ráadásul az áramellátásuk is könynyedén megoldható az autóban található szivargyújtókból. Egyszerre akár 60 autó rendszámtáblájáról is fotót tud készíteni a rendszer, az adatokat azonnal egy központi helyre juttatja el, ahol az FBI-os vagy a helyi adatbázisból kiderül, van-e rejtegetnivalója a vezetőnek, netán lopott-e az autó.

Az LPR-technológia felhasználási köre igen széles. Így például a parkolóházban a rendszám alapján az előre fizetőket automatikusan beengedi a rendszer, míg a nemfizetők számára – amikor kifelé tart a vezető – kikalkulálja a parkolási költséget. Az autóvezetőről készített fénykép alapján pedig az is megelőzhető, hogy ellophassák az autót, s úgy vigyék ki a parkolóhelyről. Ráadásul mindez automatikusan történik, nincs szükség arra, hogy egy személy kezelje a parkolócédulákat. Ugyanilyen elven működik a vállalatok parkolóinak beléptetési rendszere, sőt ennek megvan az az előnye, hogy regisztrálja azt is, mikor lépett be a kocsi, s ezen adatokat tárolja. A repülőtéri parkolásnál a csalásokat el lehet kerülni ezzel a szerkezettel, hiszen számtalan olyan eset van, amikor egy hosszabb parkolási periódust követően a vezető azt mondja, elvesztette parkolócéduláját, s inkább kifizeti a büntetést, amely jóval kevesebb az esedékes díjnál. Az LPR minden egyes autót azonosít, s miután tárolja az adatokat, könnyen visszakereshető, hogy az adott gépkocsi mikor is gurult be a parkolóba.

Az autópályákon a rendszer rögzítheti, mikor lép be az autós, illetve mikor hagyja el az utat, a fizetendő díjat pedig automatikusan közli a vezetővel. Hasznosnak bizonyulhat a rendszer a határátlépésnél is, hiszen regisztrál minden autót, az adatokat egy központi adatbázisban tárolja, s olyan információkkal egészítheti ki, mint az útlevélszám. Piros lámpánál való áthaladáskor, gyorshajtáskor automatikusan rögzíti az LPR a rendszámot, a fotót kiküldi az autósnak, aki akár online is fizethet. Sőt egy autóról „indirekt” is meg tudja mondani, gyorsan hajtott-e: amennyiben egy adott gépkocsit két különböző helyen rögzít a kamera, könnyedén kiszámolhatja, hogy a köztes táv megtételéhez mennyi időre volt szüksége az autósnak, s ha ez a megengedettnél nagyobb sebességgel párosul, már postázza is a bírságot.

A következő lépés lehet, hogy a technológiát olyan rendszerekhez, adatbázisokhoz is hozzá lehessen kötni, amelyekből kiderül, hogy vajon a szexuális zaklatással vádolt egyén mozog-e iskola körül (például feltűnik a rendszám az iskolára felszerelt készülékben), avagy az autós késik a részletfizetéssel, netán nincs biztosítása, lejárt a vezetői engedélye, netán a könyvtárból kikölcsönzött könyveket már hosszabb ideje nem vitte vissza. Ezek után a metró alighanem még soha nem tűnt ennyire vonzó helynek, mint a jövőben lesz. (FB)

Mikrocsippel ellátott rendszámtábla – a high-tech láthatólag ebbe a szegmensbe is elért. Az adott gépjármű rendszámtáblája akár száz méter távolságból is leolvashatóvá válik, s nem csupán az autó adatait lehet megtudni, hanem például azt is, hogy van-e biztosítása. Nagy-Britanniában a rendszer tesztelése folyik, s az Egyesült Államokban is ennek bevezetését tervezik, amellyel elsősorban az országba beérkező külföldi autókat figyelnék. A mikrocsip elterjedésének gátja, hogy az ezzel felszerelt rendszámtáblák tízszer annyiba kerülnek, mint a hagyományosak, éppen ezért csak a kormány vagy az egyes államok támogatása mellett terjedhetnének el.