HDTV mobilról is

Tengerentúli kutató-fejlesztő társaságok szerint a nem is túl távoli jövőben már a mobiltelefonok is képesek lesznek nagy felbontású televíziós képet (HDTV) továbbítani – adták hírül a közelmúltban amerikai tudományos folyóiratok. Az amerikai Cornell University mérnökeinek ugyanis sikerült kifejleszteniük egy olyan új mikro-elektromechanikus rendszert (MEMS), amely széles területeket képes lézer segítségével gyorsan leolvasni. Az ezen a technológián alapuló projektor mérete nem haladja meg egy tízcentes érme méretét, miközben mindössze fél méter távolságból egy méter széles képet is képes kivetíteni. A szóban forgó megoldás kulcsa egy karbonszálakkal felerősített, fél milliméternél is kisebb átmérőjű minitükör.

A MEMS-alapú képernyők egyébként más méretekben már ma is léteznek a hagyományos kereskedelemben is kapható elektronikai termékekben. A dallasi Texas Instruments által kifejlesztett csip például millió számra tartalmaz ilyen minitükröket, amelyeket a gyártók már számtalan televízió, illetve filmvetítő modellben hasznosítanak. Egy másik amerikai cég, a redmondi Microvision a Cornell-mérnökökéhez hasonlóan használt már egyedi tükrös MEMS-eszközt is a teljes színképű display-ben.

A most bejelentett fejlesztés az amerikai kutatók szerint a karbonszálas megoldásban tér el leginkább a már piacon lévőknél. A karbonszálak ugyanis rugalmasan és gyorsan képesek egyik vagy másik irányba fordulni, továbbá előre-hátra könnyedén mozogni anélkül, hogy elszakadnának, s ezzel széles mozgásteret adnak a képletapogató tükröknek. A nagy felbontású képek alkotásához pedig éppen ezekre a szupergyors rezgésekre van szükség. A kutatók szerint a tükör jelenlegi, másodpercenkénti 35 ezres ciklusú rezgésfrekvenciája elegendő egy 1280 x 768 pixeles kép másodpercenként hatvanszori letapogatásához. Ez a felbontás már összevethető a nagy felbontású televíziókkal.

A szóban forgó fejlesztést követően a szakértőkre még egyéb komoly költséghatékonysági számítások is várnak. A szálalapú elektronikai rendszerek gyártási költségei ugyanis drágábbnak ígérkeznek az egyéb megoldásokénál, így a kutatóknak ezek lefaragásával is meg kell majd küzdeniük. A múltban ugyanis ezeket az eszközöket teljes egészében szilíciumból fejlesztették ki, utóbbi alapanyag kedvezőbb előállítási költségei miatt. A Cornell egyetem kutatói már ezen a területen is igyekeztek előrehaladást elérni, ezért a projektor gyártására olyan módszert dolgoztak ki, amely a hagyományos szilíciumgyártási eljárást alkalmazza, a karbonszálakat csak a legvégén építi be.

A szakértők azonban azt is kénytelenek elismerni, hogy a projektor fejlesztése ma még nem tart ott, hogy hamarosan elindulhasson a tömeggyártás. Ígéretek szerint az eszköz prototípusa egy éven belül lesz elérhető, s piacképes termékké várhatóan három-öt éven belül válhat.