Lemaradás Európától

Olaszországban ugyan a legnagyobb 48 társaság – köztük a Telecom, a Tim – már az 1990-es években létrehozta a SIT-et (Societa italiana per il telelavoro), a következő években azonban elmaradt a dinamikus növekedés. Jóllehet a SIT szcenáriója a távmunka ugrásszerű bővülését vetítette előre, különösen Észak-Olaszország középső részén, ezt az internet elterjedésének bővülésével, a távközlés liberalizációjával, a vállalatok rugalmasságra való törekvésével magyarázták. Ezzel szemben viszonylag csekély, 4 százalék körüli éves emelkedést lehetett tapasztalni az elmúlt években is, ebben vélhetően szerepet játszott az is, hogy csupán 2004-ben fogadták el a távmunkában dolgozókra vonatkozó jogszabályokat, miszerint ugyanazok a jogok illetik meg őket, mint az alkalmazottakat.

Ami az elmúlt éveket jellemző tendenciákat illeti, az olasz távmunkában dolgozók többsége nem közép-, illetve nagyvállalatnál dolgozik, annak ellenére sem, hogy elsőként az olyan multicégek, mint például az IBM vagy a Telecom, „ugrottak rá” erre a foglalkoztatási konstrukcióra. Az alkalmazottak zöme kis- vagy mikrovállalatnál dolgozik, ráadásul elsősorban Dél-Olaszországban. A távmunkában dolgozók többek között ügyfélszolgálatot biztosítanak ügyfeleiknek technológiai vonalon (például laptop, modem), vevőszolgálatot tartanak fenn, call centernek dolgoznak, az IT-szektorban tevékenykednek (weboldalt, számítógépes grafikát készítenek, programozók, digitális zenét szerkesztenek).

Korábban nagy reményeket fűzött a SIT ahhoz, hogy a közalkalmazottak körében is sikerül elterjeszteni a távmunkát, ám úgy tűnik, ez még várat magára. Jóllehet ez a lehetőség leginkább a csökkentett munkaképességűeknek, a kisgyerekeseknek, illetve az idős szülőket ápoló dolgozóknak jelenthet vonzó alternatívát, akik nem tudnak bejárni a munkahelyükre vagy azoknak, akik igencsak messze laknak. Igaz, esetükben nem csekély kiadást jelent a munkahely „kiköltöztetése”, a technológia kiépítése s a költségek (telefon, világítás) fedezése, ezt valószínűsíthetően a pénzügyi nehézségekkel küzdő önkormányzatok, állami hivatalok többsége igencsak megfontolja.

Kérdés azonban, hogy a jövőben miként változik az összkép. Ha Amerikában sikeresnek bizonyult a távmunka a vállalatok körében, akkor az olasz kis- és középvállalatok miért ne tudnának használni ilyen konstrukcióban szakembereket (képzetteket, illetve akiket az adott városban nem találtak), akár meghatározott időtartamra, akár egy megbízás erejéig? Sokat sejtető, hogy Olaszországban a felmérések szerint 25-ből mindössze egy vállalat preferálja a távmunkát, a kis- és középvállalatok 27 százalékának van internetelérése, s 18 százalékuk hajlana a rugalmas munkaidő-beosztásra. Alighanem ez utóbbi jelenti a legnagyobb korlátot: az olaszok ugyanis jellemzően délután 5 órakor, a munkaidejük lejáratát követően távoznak az irodából, s csak kevesen hajlanak arra, hogy munkaidőn túl dolgozzanak. Ráadásul az olaszok mentalitását jól jellemzi az is, hogy 1988 óta mindössze két perccel, 3 óra 51 percre tudták növelni napi átlagos szabadidejüket, ezzel jócskán lemaradtak az angolokkal vagy a németekkel szemben, ahol a heti szabadidő néhány órával nőtt. Igaz, az amerikaiakat nekik sem sikerült megelőzni: heti viszonylatban 20 órát tudtak nyerni, ez igencsak meglepőnek tűnik egy olyan országban, ahol „munkamániásak” az emberek.

A felmérések szerint az otthonról dolgozók hatékonysága akár 40 százalékkal is nőhet. Persze a másik oldalt nézve, azazhogy mekkora költségcsökkentést jelent a vállalatok számára, meglehetősen vegyes a kép. A nagyobb cégek ugyanis általában megtartják az alkalmazottaik munkaasztalát, s fizetik az alkalmazott távmunkaköltségeit is. Azaz egyfajta dupla kiadás jelentkezik náluk, és ez csak hosszú távon térül meg. Azok a cégek azonban, ahol a távmunkában dolgozók „szabadúszók”, jóval többet nyernek.

A Gartner felmérése szerint az európai menedzserek 86 százalékánál a távmunka esetében a biztonság kérdése a legnagyobb kockázati tényező. Hogyan lehet az otthoni környezetben is garantálni mindezt? Mielőtt a dolgozószobát irodává „alakítaná át” az illető, fontos, hogy olyan internetszolgáltatót válasszon, amely a legalkalmasabb hátteret biztosítja ahhoz a munkához, amelyet otthon végez. Ha az internet csak arra kell számára, hogy átnézze e-mailjeit, akkor felesleges a 24 órás elérhetőség, ám a biztonságot ez esetben is szem előtt kell tartania. Szemben ugyanis a munkahellyel, ahol a számítógép egy szerveren keresztül kapcsolódik a világhálóra, odahaza a kapcsolat közvetlen, s jóval nagyobb az esély az illetéktelen behatolásra. Fontos egy tűzfal vagy egy antivírusprogram megléte, amely blokkolhatja ezen kísérleteket.

Lényeges az adatok megfelelő védelme, tárolása, hiszen egy vírus könnyen megsemmisítheti őket, sőt az adatlopásnak is jóval nagyobb a veszélye. Fontos az is, hogy az adatokat ne csak egy helyen tárolja az illető, hiszen azok elvesztését akár a diszk esetleges meghibásodása, akár a számítógép ellopása esetén el tudja kerülni.

Megspórolják a munkába menetel idejét, az idejüket szabadon osztják be.

A távmunka Hátrányai

Izolálják magukat a munkahelyi és a szociális élettől, nehéz karriert csinálniuk így „távolból”, kiesnek az informális munkahelyi beszélgetésekből.

Farkas Barbara A távmunka előnyei

Megspórolják a munkába menetel idejét, az idejüket szabadon osztják be.

A távmunka Hátrányai

Izolálják magukat a munkahelyi és a szociális élettől, nehéz karriert csinálniuk így „távolból”, kiesnek az informális munkahelyi beszélgetésekből.-->