Mobilban meghaladtuk az uniós szintet

Az EU statisztikai hivatalának augusztus végén közzétett reprezentatív felmérése szerint az uniós polgárok mindössze 18 százalékának van csak vezetékes telefonja, míg három százalékuknak semmiféle távbeszélője nincs. Hatvanegy százalékuk a vezetékes telefonja mellett egy mobilkészüléket is tart, 18 százalékuk pedig csak mobilon elérhető. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a mintegy 80 százalékos mobilpenetráció némileg felülmúlja a vezetékes vonalak 78 százalékos elterjedtségét.

Magyarország távközlési eszközökkel való ellátottsága ennek fényében valamivel átlag alattinak mondható. A felmérés szerint ugyanis hazánkban az emberek hét százalékának egyáltalán nincs telefonja, s csupán a háztartások 44 százalékában van kétféle készülék is. A magyarok 30 százaléka csak mobil-, 19 százalékuk csak vezetékes készülékkel büszkélkedhet.

Ez utóbbi számok megítéléséhez fontos tudni, hogy mind több EU-tagállamban – különösen az újonnan csatlakozottaknál – a mobil lett az elsődleges telefon. Litvániában 48, Finnországban 47, Csehországban 42, Lettországban 40, Szlovákiában és Portugáliában pedig az emberek 38-38 százaléka otthon is csak ilyen készülékről beszél. Ugyanakkor Lengyelországban, Litvániában és Portugáliában a legnagyobb (tíz, illetve kilenc-kilenc százalék) azok aránya, akiknek semmilyen telefonjuk nincs.

A nyilvános telefonfülkék használati gyakorisága igencsak eltérő az EU-ban. Bár átlagosan a háztartások 15 százaléka rendszeresen használja ezeket a készülékeket, a görögöknél ez az arány 31 százalékos, míg Cipruson, Szlovéniában, Dániában, Svéd- és Finnországban gyakorlatilag nulla.

A felmérés szerint a magyar háztartások csupán 36 százalékában van számítógép (az EU-átlag 52 százalék, a sereghajtó Görögország 33), a hordozható géppel (is) ellátottak aránya pedig négy (EU: 17) százalék. Internet-hozzáférés tekintetében még ennél is rosszabb a helyzet. A 40 százalékos uniós átlaggal szemben a hazai csupán 18, az unión belül a legrosszabbul ellátott Szlovákiában pedig 14 százalék. Igaz, a széles sávot tekintve kisebb a hátrányunk: a hazai 11 százalékkal szemben 23 százalékos uniós érték áll. Kétszázalékos arányukkal a legroszszabb helyzetben itt is a görögök vannak.

VG