Mobiltörténelem

Ajeles dátum, 1956 nemcsak a nemzetközi politikatörténetbe véste be magát a magyarországi események kapcsán, hanem a technológiában is mérföldkőnek számító esemény fűződik ahhoz az évhez. Noha az amerikai hadsereg már jó pár évvel korábban használta az akkoriban még leginkább egy marmonkannára emlékeztető első mobilkészülékeket, sőt Lappföldön is már azt megelőzően működött a kézi kapcsolású mobilhálózat, a világ első automata mobiltelefon-rendszerét 1956-ban hozta működésbe az Ericsson. Ez azóta alapjaiban változtatta meg az emberek egymás közötti kommunikációjának a módját. Ennek nyomán ötven évvel később már több mint 2,5 milliárd személynek van mobiltelefonja a világon.

Úgy tűnik azonban, hogy a technológia fejlődése önmagában kevés, meg kell találni a megfelelő módját annak, hogy az újdonságokat mielőbb megértsék, és ha fontosnak tartják, használják is az emberek. Miközben ugyanis a fejlesztők már újabb generációváltásról beszélnek, itthon egy felmérés szerint még a harmadik generációs mobil fogalmát is csak kevesen ismerik. Pedig a közelmúltban Németországban a Siemens már élőben is bemutatta, hogy mit tud a negyedik generációs hálózat, amelynek piaci bevezetését 2010-re tervezik.

A készülékpiacon is forrong minden; a mobilkészülék-gyártók a hangátvitel mellett egyre több felhasználási területet hódítanak meg. Már nem elégszenek meg a fényképezéssel és a zenelejátszással. Úgy vélik, a felhasználónak egyre több minden kell. A telefonokkal ma már nagyon el se tévedhetünk, sőt a fejlesztőknek köszönhetően az elveszett készülékek is „visszatalálhatnak” .

Evés közben jön meg az étvágy – tartja a közmondás; így vélik ezt a meghódított felhasználói területek eredeti képviselői is, köztük egyebek mellett az Apple, amely népszerű zenelejátszójából mobiltelefont fejleszt. A bejelentés már meg is mozgatta a Tomorrow nevű technológiai újság szerkesztőinek a fantáziáját, s néhány saját elképzelést már meg is jelentettek a novemberi számban.

A mobilpiacot is fenyegetik azonban a mumusok, a számítástechnika világából már jól ismert és kellően utált férgek és vírusok, nem beszélve a levélszeméthegyekről. A biztonsági szoftverek gyártói azonban saját jól felfogott üzleti érdekükben is résen vannak, s egyre-másra dobják piacra az elhárítás legújabb fegyvereit.

De evezzünk inkább békésebb vizekre, s reménykedjünk abban, hogy a mobilos technológiákat a jövőben is arra használhatjuk, amire eredendően kitalálták: a kommunikációra.