Az érintés forradalma

A távbeszélő-készülékek fejlődése látványosan felgyorsult az elmúlt években. Miközben évtizedek kellettek a tárcsák gombokra cseréléséhez, mindössze néhány esztendő alatt eltűnt a telefonzsinór, megjelentek a képernyők, aztán színessé váltak, s immár a billentyűzet is eltűnőben van. Az új fejlesztési irány az érintőképernyő, mivel a gombok elhagyása lehetővé teszi a kijelzők további növelését, anélkül, hogy a készülék mérete növekedne – vélik nyugat-európai szakértők.

A jövő telefonja már nemcsak az érintést, de a különféle mozdulatokat is képes lesz azonosítani, hasonlóan a kéziszámítógépek kézírás-felismerő rendszeréhez. Az amerikai Synaptics 2006 végén bemutatott Onyx nevű tanulmánykészüléke már képes ilyesmire, ám a technológia eltér a PDA-kétól: míg az utóbbiaknál két fólia összenyomása jelzi az érintést, az Onyx képernyője felett egy speciális átlátszó, elektromosan vezető bevonat van, amely feszültség alatt áll. Érintés hatására az elektronok áramlása megtörik, a feszültségváltozásból pedig kiszámítható az ujj pontos helye.

A berlini Frauenhofer-Institut kutatói által kifejlesztett alternatív megoldásban egy a képernyő fölé helyezett kamera rögzíti a felhasználó ujjainak mozgását, és ez alapján vezérli a készüléket. A technológiát az Adidas egyik párizsi üzletében már alkalmazzák is arra, hogy a vevők önállóan kiválaszthassák a nekik leginkább megfelelő cipőt.

Más úton jár a 3M és a különféle automaták érintőképernyőinek gyártásában piacvezető Elo. A két cég együttműködve olyan rendszert készített, amely a képernyő üvegében nyomás hatására képződő feszültségből következtet a felhasználó érintésének helyére. E két utóbbi megoldás nagy előnye, hogy még akkor is működik – a gyakran csak hegyes ceruzákkal vagy apró ujjakkal irányítható PDA-kkal szemben –, ha a készülék használója kesztyűt visel.

Ugyanakkor a gombok teljes kiszorulására még minden bizonynyal várni kell. A legtöbb érintőképernyőnél ugyanis a mérések adatainak feldolgozása komoly időt igényel, így a képernyőn kapott parancsokra a gépek ma még jóval lassabban reagálnak, mint a gombnyomásra vagy egérkattintásra.