Terrorvilág a Second Life-on is

Az már aligha tekinthető újdonságnak, hogy a terrorizmus az internetet tekinti térnyerése egyik leghatékonyabb eszközének, amelyet nemcsak propagandacélra, biztonságosabb kommunikációra és a merényletekhez való adatgyűjtéshez használnak fel, hanem új tagok toborzására is. A világháló leküzd minden akadályt, legyen szó akár nemzetiségi, életkori, nemi és fizikai határokról, hiszen képes összefogni az eltérő nemzetiségű, etnikumú és társadalmi helyzetű, de azonos ideológiai nézeteket hirdető egyéneket. A virtuális közösségek a földrajzi és akár nyelvi ellentétek ellenére ráadásul könnyen mozgósíthatók egy-egy merénylet végrehajtására. A militarista iszlám szervezetek már az 1990-es évek végén, a boszniai háború idején dzsihádra használták a világhálót a csecsenföldi, kasmíri, afganisztáni háborúkhoz, illetve az Amerika és Izrael elleni harcokhoz. Az utóbbi években azonban a terrorszervezetek különböző online fórumokat, csevegőszobákat, közösségi portálokat szálltak meg, hogy ott toborozzanak „mudzsahedeket” (azaz szabadságharcosokat), akár az arabul nem beszélő nyugatiak közül is, többek között az iraki hadszíntérre.

Mintegy négyezer iszlamista weboldal található a világhálón, ám a saját honlapok megléte mellett egyre inkább a beszélgetőfórumokat és a közösségi portálokat veszik célba újabb és újabb szimpatizánsok megnyeréséhez. A Yahoo! internetes portál számos ingyenes szolgáltatása révén vált a terrorszervezetek kedvelt eszközévé, s a MySpace, a Google’s Orkut és a Friendster közösségszervező honlapot is előszeretettel használják a terroristák kapcsolatépítésre, információk terjesztésére és toborzásra. Az utóbbi időben olyan videomegosztó portálokat is célba vettek, mint például a YouTube, amelyet naponta több millióan látogatnak, a titkosszolgálatok pedig képtelenek lépést tartani a bővülő tartalommal.

A sor pedig egy újabbal bővült: számos ország rendőrsége és nemzetbiztonsági szerve attól tart, hogy az iszlám terroristák a legsikeresebb virtuális világot, a Second Life-ot (Második világ) is a saját céljaik érdekében – tagtoborzásra, propagandaeszközeik terjesztésére – használják fel. Emellett egyesek úgy vélik, hogy a virtuális világ kiváló helyszínt jelent a pénzek transzferálására, illetve a csoport tagjai közötti kommunikációra. S úgy tűnik, a nemzetbiztonsági szerveknek immáron két világot kell már megvédeniük a terroristáktól.

Az Europol is attól tart, hogy a Second Life jó rejtekhelyet teremt a terroristáknak, köszönhetően a 8,5 millió résztvevő – pontosabban avatár (azaz a felhasználó alteregója, akit „megtestesít” a virtuális világban – névtelenségének, hiszen akár hamis adatokat is megadhatnak a „valós” kilétükre vonatkozóan. Kérdés, hogy mit tudnak tenni a határon átnyúló pénzmozgások követése érdekében, avagy a terroristák térnyerése ellen a szakemberek. Elméletben a pénzmozgásokat – naponta egymillió dollárt váltanak át a Second Life-ban használatos pénznemre, lindeni dollárokra – nyomon lehetne követni, ám a felhasználó IP-címe – amely a számítógépének a fizikai elhelyezkedésére utalna, s az egyetlen kapcsolódási pontot jelenti a „valós világgal” – is könynyen hamisítható.

Nem meglepő egyébként, hogy a Second Life felkeltette a terrorszervezetek figyelmét; az elmúlt időszakban olyan vonzó célponttá vált, hogy többek között a Sony, a BMW és a Reebok is „területet” vásárolt a virtuális világban, s ott üzletet nyitott. Több állam pedig – például Svédország – megnyitotta virtuális követségét.

Ám úgy tűnik, hogy a Second Life is a valós élet forgatókönyvét követi: a résztvevők nem csupán üzletekben vásárolhatnak, éttermekben ehetnek, házukat csinosíthatják, vagy akár moziba, koncertekre mehetnek, hanem terrortámadásokat is átélhetnek. A nem olyan régen bekövetkezett akcióban ugyanis az avatárok mellett épületek voltak a célpontok. A legutóbbi támadás az Australian Broadcasting Corporation virtuális központja ellen irányult; ezt „hivatalosan” a Second Life Felszabadítási Mozgalom névre hallgató, az avatárjai szerint néhány tinédzser által alapított szervezet vállalta magára. Ám a szakemberek szerint az atrocitások mögött valódi iszlám radikális szervezetek húzódtak meg. Egyes szakértők azzal támasztják ezt alá, hogy az elmúlt három hónapban legalább 12 dzsihádos regisztráltatta magát a Second Life-ban Amerikából és Európából. Persze vannak, akiknél az általuk választott nevek semmitmondónak tűnnek, ám akad olyan is, aki meglehetősen provokatív nevet választott, például az Irhabi007-et szemelte ki magának, ez arabul terrorista007-et jelent. Persze korántsem valószínűsíthető, hogy a virtuális világban megjelenő szélsőségesek kizárólag terrorcselekedeteket hajtanának végre – ezt egyesek azzal is magyarázzák, hogy az afgán kiképzőtáborokat megjártaknak is mindössze egy százaléka követ el terrortámadást –, ám az könnyen valószínűsíthető, hogy egy szélsőséges közösség erőteljes kiépítését kezdték meg. (FB)