Hívókártyák: alacsony ár, kérdéses minőség

Az úgynevezett pre-paid telefonkártyák elsősorban olyan ügyfeleket vonzanak, akik szeretnének mérsékelt áron külföldre telefonálni anélkül, hogy erre külön szerződést kötnének szolgáltatójukkal. A hívókártyák használata egyszerű: a megadott behívó számok tárcsázását követően beütjük a PIN-kódot, majd a hívni kívánt számot, és már cseveghetünk is.

A percdíjak általában kedvezőek, a szolgáltatás minősége azonban néha nem a legtökéletesebb: a hang késve érkezik, zajos a vonal vagy a telefonszám egyszerűen nem kapcsolható. A jelenség oka, hogy a pre-paid kártyák esetében a hívás számtalan szolgáltatón keresztül jut el a hívott félhez. Hogy miért éri meg mégis a hívókártyák forgalmazása? Mert az adatok az internet segítségével jutnak el a külföldi ország telefonszolgáltatójához, aki továbbkapcsolja a hívást. Az ilyen beszélgetések során tehát részben olyan technológiával teremtünk kapcsolatot, mint amelyet a népszerű internetes csevegőprogramok is használnak, ennek megfelelően a minőséggel is akadhatnak gondok.

Mongyi Szilvia, az EZPhone hívókártyát forgalmazó TeleFound Kft. irodavezetője lapunknak elmondta: a több tízezer állandó és visszatérő felhasználó azt jelenti számukra, hogy az EzPhone hívókártya szolgáltatásaival az ügyfelek teljes mértékben elégedettek. Úgy vélte, a hívókártyákkal elérhető kedvező percdíjak miatt választják sokan ezt a szolgáltatást a mobil- vagy vezetékes telefon helyett. Hozzátette: tapasztalataik alapján számtalan esetben fontosabb szempontnak minősül az ügyfelek számára a lényegesen olcsóbb, talán kicsit körülményesebben történő telefonálás, mint a tökéletes minőség.

A vállalkozások voltaképpen önszabályozóak, hiszen kizárólag a saját szerződési feltételeikben megszabott minőségi követelményeknek kell megfelelniük – nyiltakozta a Világgazdaság Online-nak Márton György, a Nemzeti Hírközlési Hatóság  (NHH) szóvivője. Egyes vállalatok (köztük mobil-szélessáv szolgáltatók is) ebből adódóan rendkívül alacsony közvetítési követelményeket állapítanak meg, hogy a minőségi gondok miatt ne lehessen felelősségre vonni őket. Az NHH évente összehasonlítja az ilyen típusú hírközlési szolgáltatók teljesítményét, ezzel próbálva segíteni a fogyasztói döntések meghozatalában.

Mongyi a hívókártyákkal kapcsolatos esetlegesen felmerülő problémákkal kapcsolatban kijelentette: statisztikák alapján a több tízezer felhasználó közül havonta átlagosan 118 minőségbeli panasz érkezik
ügyfélszolgálatukra, amelynek átlagosan 47%-a jogos, ezeket a lehető legrövidebb idő alatt, de mindenképpen határidőn belül megoldják. A minőségi követelmények érdekében folyamatosan keresik azokat a partner-szolgáltatókat, akiken keresztül alacsony percdíjjal és megfelelő minőségben tudnak biztosítani szolgáltatásaikat – tette hozzá az EZPhone irodavezetője.

Mongyi Szilvia ugyanakkor azt is megemlítette: hogy a VOIP (Voice Over Internet Protocol) hálózatokon köztudottan gyakrabban adódhatnak minőségbeli hiányosságok, mint PSTN (Public Switched Telephone Network) rendszerek használata során. Ezen kívül a minőséget jelentős mértékben meghatározza a hívott célország telekommunikációs infrastruktúrájának fejlettsége is, de gyakran rajtunk kívül álló okok (pl. vis major esetén: időjárás, természeti katasztrófa, stb.) miatt is adódhatnak minőségbeli problémák. Az EZPhone szerint követhetők és betarthatók a szolgáltatásra vonatkozó jelenlegi jogszabályok, azonban a cég részéről fontosnak tartják, hogy szigorúbban kezeljék azon vállalkozásokat, amelyek a fogyasztók megtévesztésére alkalmas marketing technikákkal dolgoznak: például nem tesznek közzé elérhetőséget, ahol a vásárlók panasszal élhetnének.

Az adott hívókártyával kapcsolatos részletes minőségi paramétereket tehát megtalálhatjuk a cég Általános Szerződési Feltételeiben. Ezek után már csak egy technológiai szótárra lesz szükségünk, és máris eligazodhatunk a „csomagkésleltetés”, „csomagveszteség”, és a  „jitter” fogalmak között.