Netérett hazai tinik

A mai magyar tizenévesek 94 százaléka már az interneten ismerkedik, köt új barátságokat, éppúgy, mint a legfejlettebb országokban – derül ki a Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja által készített Fanta Trendriport tanulmánysorozat első jelentéséből. A felmérés hozzáteszi: a hazai tinédzserek betemették a felnőttek esetében még nagymértékben meglévő digitális szakadékot.

A nyugat-európai, észak-amerikai és a magyar felnőttek szokásai, életmódja, preferenciái között számos, az eltérő szocializációból fakadó különbséget találunk. Ezzel szemben a mai magyar fiatalok életük egyik legfontosabb szeletében már semmivel nem maradnak el nyugati kortársaiktól. E generáció számára a virtuális világ magától értetődő terep, nemcsak a mindennapi kommunikációban, hanem az érzelmi és társas életben, az önkifejezésben is.

Már aligha tudnák elképzelni az életüket a digitális eszközök – internet, mobiltelefon – és az általuk nyújtott szolgáltatások nélkül.

A spontán kreativitás, a játékosság átalakítja a fiatalok mindennapi életét, nyelvi kultúráját, amely az új kifejezéseket, fordulatokat az SMS-nyelvből és az internetes beszélgetések során használt szlengből kölcsönzi.

A jelentés megállapítja, a szülőknek alapvetően újra kell gondolni a fiatalok és az internet közötti viszonyt. Ma még inkább az jellemző, hogy a szülők aggódnak: a gyerek „haszontalanul” tölt rengeteg időt a monitor előtt, társas kapcsolatai leépülnek, magányossá válik. A kutatási adatok azonban ennek épp az ellenkezőjét mutatják. A fiatalok 96 százaléka használja az iskolai feladatokkal kapcsolatos információszerzésre is a világhálót, és mindössze 4 százalék véli úgy, az internet használata miatt kevesebbet érintkezik a barátaival. A tizenévesek több mint fele gondolja, hogy a neten könnyebben talál új barátokra, könnyebben „lelkizhet”.

A jelentés szerint a fiatalok 70 százaléka a számítógépe bekapcsolása után egyből az üzenetküldő programját nyitja meg, azaz megnézi, hogy ismerősei közül éppen ki jelentkezett be a neten. Az üzenetküldő programok, a közösségi oldalak nem mások, mint a haverokkal való „lötyögés” online változatai. Funkciójukat tekintve tehát nem sokban különböznek a hagyományos játszóterektől és találkahelyektől. A módszer ugyan más, ám a témák valószínűleg ugyanazok.

Évek óta meglévő nemzetközi tendencia, hogy a fiatalok egyre kevesebb időt töltenek a televízió előtt, helyette az internetre vándorolnak át. Bár Magyarországon ez a trend – részben a kereskedelmi televíziózás kései indulása miatt – még nem érte el a nyugat-európai szintet, a tartalomfogyasztási szokások itthon is változnak.

A jórészt kereskedelmi hatásoktól mentes, amatőr videókat felvonultató YouTube videomegosztó oldalnak csak Magyarországról havi másfél millió látogatója van, ezzel az ötödik leglátogatottabb site hazánkban. A magyar internetezők havonta 2,7 millió órát töltenek a YouTube-videók nézegetésével, és ennek túlnyomó többsége a tizenévesekhez kapcsolható. A fiatalok egyre kevésbé elégszenek meg a passzív tartalomfogyasztással, maguk is alakítani akarják a digitális kultúrát. A 14–19 évesek 17 százaléka ír – többnyire a személyes élményeiből táplálkozó – blogot, ez jóval magasabb, mint az összes internetező között mért 8 százalékos arány. A blogokon keresztüli kommunikáció, a saját gondolatok, vélemények közreadása, az önkifejezés igénye fokozottan jellemző a magyar fiatalokra.

Mivel a tizenévesek által létrehozott tartalmat technikailag bárki képes elérni, alkotóik számára fontos, hogy egyénibb, játékosabb, kreatívabb és figyelemfelkeltőbb legyen, mint a többi hasonló alkotás. Amikor a tinédzserek ezeket a tartalmakat létrehozzák, tulajdonképpen a saját világukat teremtik meg, amelybe a „külvilág”, az idősebb ge-neráció alig-alig lát bele. VG