Mire elég az it-tudásunk?

Vannak-e, és ha igen, mire elegendők a magyarországi munkavállalók informatikai ismeretei? Erről készít kutatást a digitális írástudás terjesztését uniós forrásokból támogató Magyar EU Fejlesztési Igazgatótanács (MEFIT) megbízásából a GKIeNET Kft. – jelentette be Vértes András, a cég vezetője. Az eddigi adatok fényében általánosságban elmondható, hogy a tíz fő feletti hazai vállalkozások szinte mindegyikénél használnak számítógépet, a cégeken belül minden harmadik munkavállalóra jut egy PC, a vezetők körében 80 százalékos az ellátottság. A számítógépet használók a 70 százalékának azonban semmilyen informatikai képesítése nincs. A képesítettek több mint a felének is csupán kiegészítő képzésben szerzett bizonyítványa van (ECDL, OKJ), amelyet sem a munkaadók, sem a munkaerő-közvetítők nem tartanak elegendőnek.

Márpedig a megfelelő képesítés a következő másfél évben minden korábbinál nagyobb versenyelőnyt jelenthet a munkára váróknak vagy munkahelyet cserélőknek. A vállalatok terveit figyelembe véve ugyanis a következő két évben a harmadára eshet vissza az informatikai jellegű mozgás. Míg az elmúlt két évben mintegy 53,5 ezer számítógéppel dolgozó alkalmazottat és 3,6 ezer informatikai szakembert vettek fel (ez az adott évi munkaerő-piaci változások mintegy 10 százaléka), addig a 2008–2009-re vonatkozó mutatószámok közül az előbbi alig lesz több mint 24 ezer, az utóbbi pedig mindössze 1,3 ezer lehet. Kivételt képeznek a fejlesztők, akik iránt még a gazdasági recesszió idején is élénk marad a kereslet. A velük kapcsolatos követelmények között egyértelműen számít az egyetemi végzettség, míg a számítógéppel dolgozó egyéb alkalmazottakkal szemben a vállalatok négyötöde nem támaszt különösebb elvárást. Mindössze négy százalékuk ír elő ECDL-vizsgát, tíz százalékuk OKJ-s képesítést, kilenc százalékuk pedig informatikai szakközépiskolai végzettséget. Ma még nem jellemző, hogy az állásinterjúkon megjelenőket elégtelen számítógépes ismereteik miatt utasítják el.

Ugyanakkor azt is meg kell említeni, hogy maguk a cégek sem fordítanak túl nagy figyelmet az alkalmazottak informatikai továbbképzésére. A hazai vállalatoknál számítógéppel dolgozó beosztottaknak kilenc, a PC-t használó vezetőknek hat, az informatikát üzemeltető alkalmazottaknak kilenc százaléka és a fejlesztőknek is csupán egynegyede vett részt informatikai továbbképzésben az elmúlt évben. Kivétel ezalól az olyan vállalkozás, amelynek fő profilja az informatika, ott a továbbképzés aránya a fejlesztőknél már megközelíti a 70 százalékot. Számokra lefordítva ez azt jelenti, hogy a tíz fő feletti vállalatok 2007-ben átlagosan 300 ezer forintot fordítottak alkalmazottaik továbbképzésére, ez országos szinten 10,2 milliárdot tesz ki. Ez azt is jelenti, hogy a cégek korántsem használják ki a rendelkezésre álló oktatási lehetőségeket. Nagyobb jelentősége van ma még a munkavégzés közben „felszedett” ismeretanyagoknak.

A tíz főnél többet foglalkoztató cégek közel negyede alkalmaz informatikust, ez mintegy 7800 vállalatot jelent. Az ajánlatok kétharmadában szoftverfejlesztőket, egyharmadában infrastruktúrával foglalkozó szakembereket (pl. rendszergazdákat) keresnek a cégek. Az informatikusoknál elvárás a szakmai tapasztalat, a felsőfokú végzettség és az angolnyelv-tudás. A felsőfokú végzettség esetenként kiváltható minimum ötévnyi szakmai tapasztalattal.

A felkészült it-szakemberek iránt túlkereslet van a piacon. A kisebb és a nagyobb cégek közötti eltérés abban is megmutatkozik, hogy az előbbiek a „generalisták” iránt is érdeklődnek, míg a nagyvállalatoknál erőteljes a specializáció. Az állásközvetítők szerint az igazán jó, legalább egy speciális szoftverhez értő, gyakorlattal rendelkező szakemberekből hiány van. A rendszergazdáknál a kínálat és a kereslet nagyjából kiegyenlíti egymást. Túlkínálat van viszont azokon a területeken – például webfejlesztés –, ahol tanfolyamon is el lehet sajátítani az alapismereteket.

Munkakörtől függően a 2006- 2007-ben új munkavállalót felvett cégek 11-20 százaléka alkalmaz friss tudással felvértezett pályakezdőt, 4-7 százaléka pedig a munkaerőpiacra visszatérőt.

A fokozódó szakemberhiány és az elismertség ellenére Magyarországon egyre kevesebb a felsőfokú informatikai képzésekre jelentkezők száma. Az egyetemisták az elméleti oktatás minőségével, mennyiségével és hasznosíthatóságával elégedettek, a gyakorlati képzés mennyiségét és minőségét viszont kevésnek ítélik. Problémának tartják, hogy az esetek egy részében nem a szoftverek aktuális változatának a használatát sajátítják el.

A munkaerő-közvetítéssel foglalkozó szakértők informatikai oktatásról kialakult véleménye alapvetően megegyezik a vállalatokéval és a diákokéval, vagyis hogy a képzések során nem fordítanak elég időt a gyakorlatra, és hogy a jelenlegi oktatás túlságosan elméletorientált, így a pályakezdők nincsenek felkészülve a valós piaci elvárásokra. A szakértők szerint ez azért is nehezen kezelhető kérdés, mert a vállalatok nem szívesen alkalmaznak gyakornokokat. Arra hivatkoznak, nem tudják kitermelni a hozzájuk kötődő költségeket. A jelentkezőktől ugyanakkor elvárják a munkatapasztalatot.

A másik probléma, hogy elavult az elméleti tananyag. Az oktatási rendszer nagyon lassan követi a technológiai fejlődést, az új megoldások sok esetben nem érhetők el az iskolákban, miközben a piaci igények közt már megjelentek. A helyzetet súlyosbítja, hogy sokszor olyan tanárok oktatják az it-tárgyakat, akik soha nem dolgoztak a versenyszférában. Pozitívum viszont, hogy egyes felsőoktatási intézményekben léteznek speciális képzések, mellékszakirányok, és az informatikus hallgatók körében jellemző az autodidakta képzés, illetve az egyetem melletti munkavállalás.

A hallgatók a fejlődési lehetőséget tartják a legfontosabb szempontnak a munkahely kiválasztásakor, de számít a jó közösség, a fizetés és a szakmai kihívás is,

a munkavégzés közelsége a felsoroltakhoz képest nem számít meghatározó tényezőnek.

A munkahellyel szemben a rugalmas munkaidő és a rugalmas munkakör jelenti a legfontosabb elvárást. A távmunka iránti érdeklődés mérsékeltnek mondható a végzős informatikusok körében annak ellenére, hogy a szakma jellegéből adódóan ez a lehetőség sokkal nagyobb jelentőségű, mint más területeken. VG

Tagjai és szakértői a részletes programot a nyári hónapokban dolgozzák ki, hogy 2009 elejétől már megindulhassanak a képzések. Öt év alatt több mint egymillió ember digitális írástudását növelheti a projekt.

Tagjai és szakértői a részletes programot a nyári hónapokban dolgozzák ki, hogy 2009 elejétől már megindulhassanak a képzések. Öt év alatt több mint egymillió ember digitális írástudását növelheti a projekt.-->