Szoftvergazdálkodók

A szoftvergazdálkodás témája egyre nagyobb figyelmet kaphat a magyarországi üzleti életben is. Szeptembertől megjelent az erre vonatkozó magyar ISO szabvány is.

A számítógépek terjedésével a hazai vállalatok eszközállománya is egyre növekvő mértékben tartalmaz szoftvereket, már az sem meglepő, hogy a telepített állomány értéke akár a háromszorosát is eléri a futtató hardver értékének. Az IDC piackutató szerint a magyarországi vállalatok tavaly a teljes IT-beruházásuk kétharmadát költötték szoftverekre és informatikai szolgáltatásokra, ez dollárban számítva meghaladja a kétmilliárdot.

Ez az évente elköltött összeg a vállalkozások egyedi szintjén is jelentős, ennyi pénzzel már megéri felelősen gazdálkodni – mondja Zsoldos Sándor, a szoftvergazdálkodással foglalkozó tanácsadó cég, az IPR-Insights Kft. ügyvezető igazgatója. Hozzáteszi: a társaság legutóbbi mérései szerint egy átlagos magyar középvállalat mintegy két-, két és fél ezer különböző alkalmazást használ, ezek mögött nagyságrendileg 35-40 ezer különféle futtatható állomány található. Az évek során beszerzett szoftverlicencek darabszáma több száz, a hozzájuk tartozó számlatételeké viszont már eléri az ezres nagyságrendet. Közülük az aktuálisan használt termékek gyártóinak/fejlesztőinek száma is elérheti a 20-30-at, vagyis az elvárás szerint ennyi szoftvergyártó, -fejlesztő licencelési lehetőségeit és korlátait kellene ismernie egy átlagos informatikai vezetőnek.

Az eszközállomány kezelése manapság már nem pusztán jogi kockázatokat jelent, egyre komolyabb gazdasági kockázatokat is hordoz magában.

Szakértők már jó néhány éve foglalkoznak a SAM-mel (Software Asset Management). A nyilvános IT-szolgáltatásirányítás módszertan ITIL (IT Infrastructure Library) kidolgozói a megfelelő iránymutatásokat már 2003-ban külön „könyvben” foglalták össze. Az ITIL szerint a szoftvereszköz-gazdálkodási tevékenység karakterében leginkább az elmúlt évek nagy slágerterületéhez, az IT-biztonság menedzsmentjéhez hasonlítható. Maga a szoftvereszköz-gazdálkodás önmagában is összetett folyamat, amelyet meg kell tervezni, felelősöket kell hozzá rendelni, majd működtetni és ellenőrizni, de egyúttal az is igaz, hogy a legnagyobb eredménnyel és a leghatékonyabban akkor működik, ha a tevékenység a szervezeten belül nem elszigetelten létezik, hanem szerves része a teljes IT-szolgáltatásmenedzsmentnek.

Nem véletlen, hogy az utóbbi időben egyre sürgetőbb volt az igény, hogy nemzetközi szabványban is egységesítsék a vele szemben támasztott követelményeket. Széles körű iparági egyeztetések után a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (ISO) 2006-ban jelentette meg ezzel kapcsolatos szabványát.

Ennek alkalmazása egyrészt lehetővé teszi a vállalatok számára, hogy mind a cégen belül, mind azon kívül (pl. hatóságoknak, szoftvergyártóknak) bizonyítsák a szoftvereszköz-gazdálkodási tevékenység megfelelő végrehajtását, másrészt jelentős megtakarításokat eredményezhet a szoftverköltségekben, például a felhasználási és követési díjak megfizetésekor. Amerikai nagyvállalatok körében 2007-ben végzett felmérés szerint nem megfelelő nyilvántartással a szoftvereszköz-portfólióra fordított összegeknek akár a 40 százaléka is túlköltés lehet.

A magyar tanácsadó cég 2007-ben kezdeményezte a Magyar Szabványügyi Testületnél a szoftvergazdálkodásra vonatkozó nemzetközi előírások magyar szabványként való elfogadtatását. A dokumentum szeptember 1-jétől hatályos, alkalmazása önkéntes.

A nem kifejezetten irodai szoftvereket a szoftvergyártók általában nem a szoftvert futtató eszközök darabszáma, hanem egyéb adatok alapján adják licencbe. Ebbe a körbe sorolhatók a távközlési szolgáltatók, akiknél az előfizetők száma, vagy az egészségügyi rendszerek, ahol a páciensek száma az irányadó. A feldolgozóipari cégeknél gyakori a különböző feldolgozott mennyiségek alapján licencelt szoftver, az olajiparban a feldolgozott olaj ekvivalens hordó alapon számított menynyisége. A szállítmányozásban a megtett kilométer, a megmozgatott áru számít. Az integrált vállalatirányítási (ERP-) rendszerek esetében gyakori a különféle jogosultságokkal rendelkező felhasználók, vagy a feldolgozási mennyiségek alapján történő licencelés.

Szükséges a szabvány elvárásait kielégítő szoftvernyilvántartó rendszer bevezetése, ennek a díja ugyanezen vállalat esetében további 3-4 millió. A minősítési folyamat, azaz egy erre szakosodott és akkreditált, ISO minősítéssel foglalkozó cég általi felülvizsgálat során az auditor áttekinti a vállalat szoftvergazdálkodásának működését, és „osztályozza”, hogy a cég a gyakorlatban mennyiben felel meg a szabvány által leírt követelményeknek. Sikeres vizsga esetén a minősítést és az ISO 19 770 logó használatának jogát megkaphatja a vállalat. A felülvizsgálat díja 3-4 millió forint.

A szakértők tapasztalatai alapján jól működő folyamatokkal, megfelelő nyilvántartással és rendszeres ellenőrzésekkel két-három éves felfutási idő után az éves vállalati szoftverkiadások kb. 15-20 százalékkal lefaraghatók. Ez egy 500 gépes vállalat esetében elérheti az évi 30-50 millió forintot is.

Munkatársunktól Teendők üzleti felhasználóknak Az ISO 19 770-nek megfelelő szabályozási környezet kialakítása egy hozzávetőlegesen 500 számítógéppel rendelkező vállalatnál 3–5 millió forint közötti költségbe kerül.

Szükséges a szabvány elvárásait kielégítő szoftvernyilvántartó rendszer bevezetése, ennek a díja ugyanezen vállalat esetében további 3-4 millió. A minősítési folyamat, azaz egy erre szakosodott és akkreditált, ISO minősítéssel foglalkozó cég általi felülvizsgálat során az auditor áttekinti a vállalat szoftvergazdálkodásának működését, és „osztályozza”, hogy a cég a gyakorlatban mennyiben felel meg a szabvány által leírt követelményeknek. Sikeres vizsga esetén a minősítést és az ISO 19 770 logó használatának jogát megkaphatja a vállalat. A felülvizsgálat díja 3-4 millió forint.

A szakértők tapasztalatai alapján jól működő folyamatokkal, megfelelő nyilvántartással és rendszeres ellenőrzésekkel két-három éves felfutási idő után az éves vállalati szoftverkiadások kb. 15-20 százalékkal lefaraghatók. Ez egy 500 gépes vállalat esetében elérheti az évi 30-50 millió forintot is.-->