Udvari IT-beszerzés

A központosított keretszerződések alapján 2007-ben összesen nettó 59,5 milliárd forint értékben vásárolt az állam terméket és szolgáltatást, ebből 37,8 milliárdot az informatikai piacon költött el, utóbbi 16 százalékkal volt több az egy évvel korábbinál. A növekedés egyértelműen a szoftverforgalom bővülésének a számlájára írható, ez tavaly a három évvel korábbival megegyező, tízmilliárdos értékű volt.

Csökkent ugyanakkor a közbeszerzési eljárások száma az előző évekhez képest. Az udvari beszerzések többségét nyílt eljárással, keretmegállapodásos formában folytatták le. A Központi Szolgáltatási Főigazgatóság (KSZF) gyakorlatában – különösen az informatikai termékeknél – ezen forma alkalmazása mind nagyobb teret nyer. Kifogással a KSZF egyik eljárása során sem éltek a pályázók.

A központi beszerző szervezet tavaly is a központosított közbeszerzés hatálya alá tartozó, mintegy ötszáz költségvetési intézményt és önként csatlakozó szervezetet látta el kiemelt termékekkel. A közbeszerzési eljárások volumenét, valamint a szállítók által a piaci, illetve a listaárakhoz képest biztosított kedvezményeket figyelembe véve - még a közbeszerzési díj felszámolása mellett is – a felhasználók több milliárd forintos árelőnyt élveztek. A költségvetési megtakarítások hatásának mértéke azonban csak becsülhető, mivel a keretszerződések és a keretmegállapodások alapján szállítható több ezer termékkel lebonyolított tranzakciókról ilyen összegzés nem készül.

A központosított közbeszerzés kapcsán lényeges változást jelent, hogy az elmúlt év utolsó negyedében hatályba lépett a közbeszerzési eljárásokban elektronikusan gyakorolható eljárási cselekmények szabályairól szóló kormányrendelet. A jogszabály egyrészt az országosan kiemelt termékek körébe emelte az elektronikus árlejtés szolgáltatást, másrészt ez utóbbi alkalmazását 2008. január 1-jével kötelezővé tette a központosított közbeszerzési eljárásokban.

Egyelőre azonban kevés a gyakorlati eredményt is hozó intézkedés az elektronikus közbeszerzések területén – ez olvasható ki a Közbeszerzések Tanácsának a parlamenthez benyújtott 2007. évi beszámolójából. Továbbra is hiányoznak az átgondolt, tervszerű lépések, az e-közbeszerzésre kidolgozott akcióprogram. Egy ilyen cselekvési tervre azért is szükség van, mert Magyarországon nincs igazán kijelölt gazdája ennek a területnek, a hatékony munkához több szervezet együttműködésére van szükség.

A KT a közbeszerzési törvény folyamatban lévő módosítására tekintettel – amely éppen az elektronikus közbeszerzés kapcsán fogalmaz meg igen ambiciózus célkitűzéseket – még most sem tartaná elkésettnek annak a programnak az összeállítását, amelyben világosan lefektetett feladatokat, határidőket és felelősöket jelölnek meg, és amely komplexen kezeli az e-közbeszerzés témáját. Ebbe beletartoznak az eljárási szakaszok: az elektronikus hirdetményi feladás és közzététel, a dokumentáció elektronikus rendelkezésre bocsátása, az ajánlat elektronikus beadása, az elektronikus árlejtés, megrendelés, számlázás és fizetés, valamint az egyéb speciális területek (például cégpapírok elektronikus rendelkezésre állása, e-katalógus, e-aláírás stb.).

Nemzetközi területen ezekkel kapcsolatban már számos közösségi dokumentum, kutatás és tanulmány született. A konkrét jogszabályok kidolgozását megelőzően azonban még számos, előzetes döntést is igénylő kérdés merülhet fel – véli a KT.

A szakértők többek között ezért is tartanák célszerűbbnek, ha a törvény e-közbeszerzésre vonatkozó módosítását ezen ismeretek feltérképezése, rendszerezése és megfelelő hatástanulmányok elkészíttetése előzné meg. Európában ugyanis az említett területeken már léteznek működő rendszerek, informatikai megoldások, amelyeket a magyar jogszabályi környezethez kellene igazítani.

A testület szerint az elektronikus támogatás bevezetése a különböző területeken időben akár el is válhat egymástól, nem kell feltétlenül teljességre törekedni. Az e-közbeszerzésnél különösen fontosnak tartják, hogy megfelelő hangsúlyt kapjon az érintettek – köztük például a kis- és középvállalkozások – kellő tájékoztatása, ha szükséges, oktatások szervezésével.

Az elmúlt év e-közbeszerzési eredményei meglehetősen szerények – véli a testület. Kormányrendelet született ugyan a közbeszerzéseknél elektronikusan alkalmazható eljárási cselekmények szabályairól, valamint az e-árlejtés alkalmazásáról, amely 2008. január 1-jén lépett hatályba. Információink szerint azonban ez a rendelet eredetileg a már említett cselekvési terv része lett volna, de az végül – a Közbeszerzések Tanácsa által nem ismert körülmények miatt – nem készült el.

A beszámoló kitér arra is, hogy a KT 2006 végén átfogó informatikai fejlesztésbe kezdett. Ennek egyik fontos eleme a Közbeszerzési Értesítő (KÉ) kereshető, hiteles elektronikus megjelentetése a KT honlapján. A projekt befejezése azonban egy teljes évet késett, mivel az adatok tisztítása és átvitele nem várt többletfeladatot okozott. Az indulást ezért 2008. július 1-jére kellett halasztani. A KÉ hiteles elektronikus megjelentetésével a hirdetményekhez kapcsolódó e-támogatási formák teljessé válnak. Már 2004-től működik a KT által kifejlesztett elektronikus hirdetménykezelő rendszer. Ezen keresztül megoldott a közbeszerzési eljárásokhoz kapcsolódó különböző felhívások és tájékoztatók elektronikus feladása. A 2008 közepétől indult online Közbeszerzési Értesítővel pedig már nemcsak a hirdetmények megküldése, hanem közzététele is elektronikus formában valósul meg, ingyenesen, kereshető módon.

A nyár végi hazai toplista tíz szereplője az összes fertőzés 37,97 százalékáért felel, a további 62,03 százalékon már sok, kisebb arányban előforduló kártevő osztozik.

A szereplők nem nagyon cserélődtek az elmúlt hónapokban, ez azt jelenti, hogy a magyar internetezők a nyár eleje óta ugyanazoknak a fertőzéseknek voltak kitéve.

A világ első számú vírusa jelenleg a Win32/PSW.OnLineGames, fertőzési mutatója 16,13 százalék. Ez a károkozó az online játékosokat veszélyezteti, működés közben az ő adataikat továbbítják a víruskészítők számára, akik a felhasználói fiókba lépéshez szükséges login és jelszó páros megszerzése után egyszerűen elrabolják a kialakított karakterekhez tartozó virtuális értéktárgyakat. Az így megszerzett eszközök aztán többnyire az aukciós oldalakon cserélnek gazdát – valódi pénzért.

Ennél is figyelemfelkeltőbb, hogy az úgynevezett INF/Autorun vírus már a második helyre jött fel világviszonylatban, 3,74 százalékos fertőzési aránnyal. Az autorun.inf fájl a hordozható eszközökön – például az USB-kulcsokon vagy az MP3-lejátszókon – található, és eredetileg azokról a programokról tartalmaz információt, amelyek az eszköz csatlakoztatásakor indulnak el.

A szakértők azt javasolják, hogy a felhasználók inkább kapcsolják ki a Windowsban azt a funkciót, amely a hordozható eszköz csatlakoztatásakor automatikusan lefuttatja az autorun.inf fájl tartalmát, így egy pluszkattintással indítható el a zenegyűjtemény vagy az intéző. Az említett károkozó egyik variánsa, a Win32/Autorun a magyar toplista 8. helyére küzdötte már fel magát. vg

Munkatársunktól Fertőző zenelejátszó Az elmúlt három hónapban alig változott a Magyarországon terjedő vírusok toplistája, de a nemzetközi trendek alapján várható, hogy egyre több hordozható eszköz – például MP3-lejátszó – válik fertőzötté – hívja fel a figyelmet a veszélyre a ESET IT-biztonsági cég.

A nyár végi hazai toplista tíz szereplője az összes fertőzés 37,97 százalékáért felel, a további 62,03 százalékon már sok, kisebb arányban előforduló kártevő osztozik.

A szereplők nem nagyon cserélődtek az elmúlt hónapokban, ez azt jelenti, hogy a magyar internetezők a nyár eleje óta ugyanazoknak a fertőzéseknek voltak kitéve.

A világ első számú vírusa jelenleg a Win32/PSW.OnLineGames, fertőzési mutatója 16,13 százalék. Ez a károkozó az online játékosokat veszélyezteti, működés közben az ő adataikat továbbítják a víruskészítők számára, akik a felhasználói fiókba lépéshez szükséges login és jelszó páros megszerzése után egyszerűen elrabolják a kialakított karakterekhez tartozó virtuális értéktárgyakat. Az így megszerzett eszközök aztán többnyire az aukciós oldalakon cserélnek gazdát – valódi pénzért.

Ennél is figyelemfelkeltőbb, hogy az úgynevezett INF/Autorun vírus már a második helyre jött fel világviszonylatban, 3,74 százalékos fertőzési aránnyal. Az autorun.inf fájl a hordozható eszközökön – például az USB-kulcsokon vagy az MP3-lejátszókon – található, és eredetileg azokról a programokról tartalmaz információt, amelyek az eszköz csatlakoztatásakor indulnak el.

A szakértők azt javasolják, hogy a felhasználók inkább kapcsolják ki a Windowsban azt a funkciót, amely a hordozható eszköz csatlakoztatásakor automatikusan lefuttatja az autorun.inf fájl tartalmát, így egy pluszkattintással indítható el a zenegyűjtemény vagy az intéző. Az említett károkozó egyik variánsa, a Win32/Autorun a magyar toplista 8. helyére küzdötte már fel magát. vg-->