Alig nőtt az infokom piac

A magyarországi infokommunikációs ágazat újkori történetében első ízben esett vissza a távközlési szolgáltatások iránti kereslet, miközben a piac informatikai szegmense egyébként, ha szerény mértékben is, de még növekedést tudott felmutatni. Ez derül ki az IDC piackutató legfrissebb kutatásából, amelyet az Informatikai Vállalkozások Szövetsége megbízásából készített.

Az elemzés megállapítja, hogy a magyarországi informatikai és távközlési piac együttes mérete 2007-ben 1,476 milliárd forint volt, ezen belül az informatikai piac 4,4 százalékos bővülést, a távközlési szolgáltatásoké pedig közel 2 százalékos visszaesést jelez az előző évhez képest.

Az infokom piacon összességében 2005 óta tapasztalható az éves növekedési ütem csökkenése. A belföldi informatikai piacot egy közel 845 milliárd forintos IT-export-piac is kiegészíti, amelynek éves növekedési üteme ugyancsak elmarad az előző évekhez képest, de a belső informatikai és távközlési piachoz képest 8,4 százalékos bővülésével még mindig dinamikusan növekvő piacnak tekinthető.

A távközlési szolgáltatások hazai piaca 2007-ben 885,7 milliárd forintos bevételt hozott a benne tevékenykedő vállalkozásoknak, az elemzők szerint a piac zsugorodása főként a hangszolgáltatások iránti kereslet visszaesésének tulajdonítható. Az operátorok többletbevételt elsősorban a mobil-adatszolgáltatásokból, illetve az internetes hozzáférési szolgáltatásokból könyvelhettek el.

Figyelemre méltó ugyanakkor, hogy a mobilszolgáltatások piaca kezd beállni egy állandó szintre, sőt hangszolgáltatásban ez a szegmens is csökkenést mutat. (Az már nem meglepő megállapítása a kutatásnak, hogy a vezetékes hangszolgáltatási piac folyamatosan csökken. A mobilhangpiacon tapasztalható verseny hatására az egy előfizetésre jutó átlagos havi árbevétel 2007-ben oly mértékben csökkent, amelyet az előfizetések számának bővülése már nem tudott kompenzálni. Az erős verseny arra készteti a szolgáltatókat, hogy diverzifikálják kínálatukat és új bevételi források – mindenekelőtt a mobilinternet – felé forduljanak.

Az informatikai piacon tevékenykedő cégek a legtöbb bevételre a szolgáltatásokból és a hardvereladásból tehettek szert, az előbbi 264 milliárd, az utóbbi 231 milliárd forintnyi üzletet jelentett számukra. A szolgáltatási piac az előző évhez képest még mindig 8,1 százalékkal tudott nőni, de a hardverpiac bővülése meglehetősen szerény, mindöszsze 0,3 százalékos volt. A szoftverbeszerzésekre fordított öszszeg 4,9 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, abszolút értékben ez a részpiac közel 95 milliárd forinttal járult hozzá az IT-piaci eredményekhez.

Ami az egyes termékszegmenseket illeti, 2007-ben is legkelendőbbek a személyi számítógépek és a vékonykliensek, őket követik a vállalati hálózati eszközök, majd az egyébként stagnáló szerverek. A külső tárolórendszerek, a perifériák, amelyek közé a nyomtatók, fénymásolók, multifunkciós eszközök, faxok, szkennerek, PC-monitorok és kivetítők sorolhatók, valamint a távközlési szolgáltatói hálózatok eszközei 3,5–7,1 százalék közötti visszaesést mutattak.

Az elemzés kimutatja, hogy tavaly a hazai vállalatok informatikai büdzséjükből az egy évvel korábbihoz képest kevesebbet fordítottak PC-k és perifériák vásárlására, de kisebb volt a költésük adatközponti vagy szerver-infrastruktúrára. Ezekkel szemben többet költöttek hálózati eszközökre, informatikai biztonságra.

A szoftverpiacon 5,9 százalékos részesedéssel a legkelendőbbek a termelésirányítási és üzemeltetési alkalmazások. Összességében azonban ezeknek a termékeknek a forgalma stagnált, mivel a kormányzat kevesebbet költött ilyen célokra. A vállalatirányítási megoldások aránya 5,5, az operációs rendszerek és rendszerszintű szoftverek részesedése pedig 5,2 százalék volt. A fejlesztő és integrációs eszközök, a dokumentum-, tartalomkezelési és workflow rendszerek, a biztonsági szoftverek iránt ugyanakkor évek óta dinamikus a kereslet növekedése.

A vállalatok szoftverberuházásaik kétötödét operációs rendszerekre, felügyeleti és biztonsági szoftverekre költik. Hozzávetőlegesen harmadannyit fordítanak az úgynevezett köztes szoftverekre, így alkalmazásszerverekre, adatbázis-kezelőkre, üzletiintelligencia-szoftverekre, fejlesztőeszközökre. A vállalati alkalmazások a szoftverlicencköltésben közel 38 százalékot képviselnek.

Informatikai vásárlásra a legtöbbet, 116,7 milliárd forintot maguk az informatikai és a médiavállalatok költötték 2007-ben, összességében 4,4 százalékkal többet, mint 2006-ban.

A korábbi vezető pozícióról a második helyre szorult a pénzügyi szektor, amely közel 115 milliárd forintot fordított IT jellegű beruházásokra, ez az összeg 9,4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi hasonló mutatót. A harmadik helyen a feldolgozóipar áll 12,9 százalékos részesedéssel. A dobogós szegmensek fedik le a teljes IT-piac több mint 52 százalékát. A költségvetési szektor együttes részesedése nem érte el a 19,3 százalékot.

Ami a legnagyobb IT-költőket illeti, még mindig a nagyvállalatok állnak az élen, az 500 fő feletti cégek adják a piaci megrendelések kétötödét. A közepes méretű cégek kötik le a piac közel 26 százalékát, míg az IT-cégek szinte mindegyike által fókuszterületként hirdetett kisvállalati vevőkör költése alig haladja meg a teljes piac 17 százalékát.

Más a helyzet a szállítói oldalon, itt a piac közel egyharmadát a közepes, 10–49 főt foglalkoztató informatikai vállalatok szerezték meg 2007-ben. Az egy kategóriával feljebb elhelyezkedő, 50–249 főt foglalkoztató cégek a piac 27,8 százalékát mondhatták magukénak. A legnagyobb, 250 főnél többet foglalkoztató informatikai vállalatok a piac egynegyede felett rendelkeztek.

Mérséklődött ugyanakkor a piac koncentráltsága, 2007-ben az első húsz szállító részesedése alig haladta meg a 40 százalékot, szemben az egy évvel korábbi 42,4-del. A hardverpiac lényegesen koncentráltabb a szoftver- és IT-szolgáltatási piacokhoz képest. A hardverpiac magasabb fokú koncentrációját a disztribútorok jelenléte okozza. A szoftverpiacon is jelen vannak a disztribútorok, de a kétszintű értékesítési láncok csak egyes szoftvertechnológiai szegmenseknél, pl. az operációs rendszereknél, biztonsági szoftvereknél vannak jelen fajsúlyosan, és ott is korlátozottabb mértékben, mint a hardverpiacokon. A szolgáltatási piac koncentrációja némileg elmarad a szoftverpiacéhoz képest.

Az IT-cégek exportárbevétele 2007-ben elérte a 2 272,2 milliárd forintot, ez 6,0 százalékkal több az előző évinél. Ennek 37,3 százaléka, vagyis 848,9 milliárd forint a tényleges informatikai tevékenységből származó exportárbevétel, ez 8,4 százalékkal több az egy évvel korábbinál. Az exportbevételek fennmaradó közel kétharmada egyéb tevékenységből származik. Idetartozik a szórakoztatóelektronikai termékek, elektronikai alkatrészek, mobiltelefonok, távközlési berendezések exportja, az offshore/nearshore szolgáltatások nyújtása.

A hardverexport a teljes kivitel 89,6 százalékát adja, de növekedés mindössze 6 százalékos. A szoftver- és szolgáltatásexport, amely magában foglalja a magyarországi szoftverfejlesztési központok árbevételét is, 32,6 százalékkal, 68,6 milliárd forintra gyarapodott. VG

A régióban az informatikai költés vonatkozásában méretben, fejlettségben Csehországgal, Szlovákiával, Horvátországgal és Szlovéniával vagyunk nagyjából egy szinten, hasonló éves növekedéssel. Az ICT-piacok méretét és az egy főre jutó költés GDP-hez viszonyított arányát tekintve Magyarország tartja régiós harmadik, egyes esetekben második helyét. A hátrányt számunkra inkább a piac mérete jelenti, Csehországban például az IT-piac másfélszerese a magyarországinak.

Ebből is származik azon tény a felmérés visszaigazolásában, hogy a legnagyobb növekedést – 12 százalékot – az exportra termelő szoftver- és szolgáltatási ágazat érte el. Újabb örvendetes tendencia ugyanakkor, hogy az exportáló magyar cégek – természetesen nem a versenytársak – úgynevezett klaszterekbe, konzorciumba tömörülnek, s együttesen lépnek fel a külföldi piacon.

Pataki Dániel, az NHH és az ERG (European Regulators Group) elnöke

A magyar távközlési piacot az elmúlt időszakban az éles verseny, az árak csökkenése és a konszolidáció jellemezte. Utóbbi folyamat hatására a szolgáltatók száma ugyan csökken, de összességében a piaci szereplők erősödnek. A piac szegmensei közül egyedül a széles sáv területén vagyunk elmaradva a fejlettebb uniós tagállamoktól, és itt kell leginkább gyorsítani a fejlődést. Az ADSL-piac bővülése az idén az árak tartós csökkenése ellenére is lelassult, ugyanakkor a kábeltelevíziós és a mobil-szélessáv is felfutóban van. A digitális szakadékok felszámolása ma még Európa legnagyobb részén gond, ezért az EU-ban a széles sáv elterjedésének gyorsítása az egyik prioritás. Itthon a napokban tettünk újabb lépéseket a minél egyszerűbb hurokátengedés érdekében, de azt is vizsgáljuk, hogy a mobilpiaci verseny élénkítésével lehet-e gyorsítani a vezeték nélküli internet térnyerését.

A régióban az informatikai költés vonatkozásában méretben, fejlettségben Csehországgal, Szlovákiával, Horvátországgal és Szlovéniával vagyunk nagyjából egy szinten, hasonló éves növekedéssel. Az ICT-piacok méretét és az egy főre jutó költés GDP-hez viszonyított arányát tekintve Magyarország tartja régiós harmadik, egyes esetekben második helyét. A hátrányt számunkra inkább a piac mérete jelenti, Csehországban például az IT-piac másfélszerese a magyarországinak.

Ebből is származik azon tény a felmérés visszaigazolásában, hogy a legnagyobb növekedést – 12 százalékot – az exportra termelő szoftver- és szolgáltatási ágazat érte el. Újabb örvendetes tendencia ugyanakkor, hogy az exportáló magyar cégek – természetesen nem a versenytársak – úgynevezett klaszterekbe, konzorciumba tömörülnek, s együttesen lépnek fel a külföldi piacon.

Pataki Dániel, az NHH és az ERG (European Regulators Group) elnöke

A magyar távközlési piacot az elmúlt időszakban az éles verseny, az árak csökkenése és a konszolidáció jellemezte. Utóbbi folyamat hatására a szolgáltatók száma ugyan csökken, de összességében a piaci szereplők erősödnek. A piac szegmensei közül egyedül a széles sáv területén vagyunk elmaradva a fejlettebb uniós tagállamoktól, és itt kell leginkább gyorsítani a fejlődést. Az ADSL-piac bővülése az idén az árak tartós csökkenése ellenére is lelassult, ugyanakkor a kábeltelevíziós és a mobil-szélessáv is felfutóban van. A digitális szakadékok felszámolása ma még Európa legnagyobb részén gond, ezért az EU-ban a széles sáv elterjedésének gyorsítása az egyik prioritás. Itthon a napokban tettünk újabb lépéseket a minél egyszerűbb hurokátengedés érdekében, de azt is vizsgáljuk, hogy a mobilpiaci verseny élénkítésével lehet-e gyorsítani a vezeték nélküli internet térnyerését.-->