Az egészségügyi szervezetek cáfolják a PM állítását

Az egészségügyi intézmények pénzügyi gondjairól, a 13. havi bér fedezetének hiányáról október 9-én elsőként számolt be a Világgazdaság. Mint akkor megírtuk: tavaly a központi költségvetés - a tulajdonos önkormányzatok révén - eljuttatta a gyógyító intézmények számára a dolgozók 13. havi bérének forrását, az idén erre nem került sor, így fedezet nélkül, a gyógyításra kapott tb-apanázsból fizetik a 19 milliárd forint körüli összeget. Ez súlyos terhet ró az amúgy is komoly adósságot görgető intézményekre. Az ügyben a cikk megjelenése előtt megkérdeztük a Pénzügyminisztériumot, de egy hétig nem kaptunk választ, így az írás a PM véleménye nélkül jelent meg.

A cikk megjenésének napján, a késő délutáni órákban kapta meg szerkesztőségünk a PM véleményét. E szerint :"Az egészségügyi intézmények finanszírozása rendezett, ennek keretében biztosított a 13. havi bér kifizetésére a fedezet. Az intézmények finanszírozása az Egészségbiztosítási Alapból történik, mégpedig az alap gyógyító-megelőző ellátás előirányzatából. A finanszírozásnak vannak szabályai, ezek szerint az intézmények és a szolgáltatók az általuk elvégzett ellátások után és alapján, vagyis saját teljesítményük szerint jutnak forráshoz. Az egészségbiztosítási alap gyógyító-megelőző ellátást finanszírozó előirányzata minden évben tartalmazza az intézmények által kifizetendő bér, valamint a 13. havi – 4 heti – illetmény fedezetét. Az idén a gyógyító-megelőző kassza 741,4 milliárd forintos előirányzattal rendelkezik. Tavaly annyiban tért el a finanszírozás a megszokottól, amennyiben ezt a 13. havi bérrel kapcsolatos megállapodás, melyet a kormány a szakszervezetekkel kötött, indokolt. E megállapodás alapján 2007-ben és 2008-ban másfél havi 13. havi kifizetés finanszírozása történt, illetve történik. Így átmenetileg szükségessé vált egy többlet költségvetési forrás a plusz két-két heti rész fedezetére.

" Az állítás több, mint vitatható - állítják mai közleményükben a Magyar Kórházszövetség, az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesülete, a Humán Egészségügyi Magánszolgáltatók Egyesülete, és a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége képviselői. Kijelentették: " a korábbi években az összeget az egészségügyi intézményeknek csak hitelként folyósították és ha ezt az összeget a szolgáltatók felvették, akkor azt havi törlesztés formájában vissza kellett fizetniük. Míg a 2007. évre vonatkozó 13. havi bér fedezésre került a központi költségvetésből, addig a 2008. évi ellentételezése az egészségügyi ágazatban elmaradt. A teljesítményfinanszírozás egységdíja sem került emelésre, így a teljesítménydíjon keresztül sem juthatnak hozzá a 13. havi bér fedezetéhez az egészségügyi intézmények. A teljesítmény díjak hosszú ideje változatlanok, a rendszerben nincs többletforrás. Határozott véleményünk szerint nem lehet különbséget tenni a különböző ágazatokban foglalkoztatott közalkalmazottak között. Más ágazatok közfinanszírozott feladatokat ellátó intézményei tulajdonosaikon keresztül hozzájutnak a központi költségvetés ilyen célú támogatásához. Az egészségügyi intézmények tulajdonosai, mint fenntartók – a megkérdezésük nélkül kötött megállapodásban foglaltak teljesítése ügyében - az intézményeknél keletkező hiányt nem tudják pótolni. A felelősség és feszültség kormányzati áthárítása a fenntartó önkormányzatokra, illetve intézményvezetőkre nem oldja meg a problémát." A Biztonság és partnerség program az egészségügyben a szakma által támogatható irányokat jelölt ki. Reményt adott arra, hogy ismét a szakmai megközelítés kerül előtérbe, de ennek bármilyen esélye csak a megfelelő finanszírozás biztosítása mellett van meg - közölték a szakmai szervezetek. Az ügyben a Világgazdaság ismét keresi a Pénzügyminisztérium illetékesét.