Olcsóbb az e-számla

Ezen túlmenően számos praktikus előnnyel jár az elektronikus számla: csökkenti az adminisztrációs terheket és a hibalehetőségeket, ezáltal felgyorsítja az üzleti folyamatokat. Az e-számlázással összefüggő bizonylatmegőrzés, azaz a kibocsátott számlák másodpéldányainak elektronikus tárolása is jobban megoldható, mint a hagyományos módszer.

„Ha a dán példát vesszük alapul, a hazai közigazgatásban is mintegy 60 milliárd forintot lehetne megspórolni az elektronikus számlázásra való áttéréssel” – emelte ki Balogh Ferenc, az ECR Magyarország főtitkára.

Az elektronikus számlázás és az egyéb papír nélküli ügyvitel (EDI, Electronic Data Interchange) gyakorlatáról a napokban tartottak szakmai konferenciát Budapesten. A szervező ECR Magyarország 2000-ben alakult a fogyasztásicikk-szektor beszállítóinak és kereskedőinek közös platformjaként, azzal a céllal, hogy az ágazat ellátási láncában jelentkező költségeket csökkentse. A nemzetközi kereskedelmi láncok magyarországi érdekeltségei már többé-kevésbé alkalmazzák is az e-számlázást és e-ügyvitelt. Sőt, képviselőik véleménye szerint a nagy kereskedelmi láncok beszállítóinak a közeljövőben gyorsan alkalmazkodniuk kell, ha nem szeretnének pozíciót veszíteni azokkal szemben, akik például már áttértek az EDI-alapú számlázásra.

A konferencián felszólaló EDI-szolgáltatók kiemelték, hogy a kisebb cégek számára is léteznek már olyan költséghatékony, webes platformon működő számlázási rendszerek, amelyek rövidebb idő alatt és alacsony költségek mellett üzembe helyezhetők. Optimális esetben egy-két hetet, átlagosan mintegy három-négy hónapot vesz igénybe az elektronikus számlázási rendszer bevezetése, ebből két hónap a tesztelés időigénye.

Az APEH is elfogadja az új elektronikus számlázási rendszert, hiszen adójogi oldalon ugyanúgy kezelhető, mint a papíralapú megoldás. Az e-számlázással kapcsolatos tagországi szabályozások 1996-ban bukkantak fel először, az elektronikus aláírás közösségi keretszabályozásáról szóló irányelvet pedig 1999-ben vezették be. Brüsszeli szakértők szerint a papíralapú számlázásról elektronikusra való átállással az unió évi 243 milliárd eurót takaríthat meg. Magyarországon már 2001-től rendelkezésre áll az elektronikus számla kibocsátásához szükséges technológiai háttér, 2004-től pedig már a jogszabályi keretek is biztosítottak, az igazi áttörés ennek ellenére még nem következett be.

A magyar szabályozás elfogadja számviteli bizonylatnak az elektronikus dokumentumot, de csak akkor, ha legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással és időbélyegzővel látták el. Az új, év eleje óta hatályos áfatörvény szerint a számla és az egyszerűsített számla elektronikus úton is kibocsátható, ha erről a kibocsátó a vevővel előzetesen megállapodott. A hitelesség feltétele e szabály szerint is az elektronikus aláírás és az időbélyegző, ám az áfatörvény már az EDI-t is elégségesnek ítéli.