Szélerő mobilra

Szélerőművekkel is üzemelhetnek a jövőben a mobilos bázisállomások. Az új technológiát Svédországban fejlesztették ki, az Ericsson, a Vertical Wind AB és az Uppsalai Egyetem részvételével.

A szerkezet bázisállomásokat és antennákat rejt egy betontoronyban. Kisebb alapterületet foglal el, és a környezetre gyakorolt hatása is kisebb, mint a hagyományos acélszerkezetes tornyoknak, a gyártás és szállítás során ugyanis minimum harmadával kevesebb szén-dioxid képződik. A toronyra függőlegesen rögzített négy, egyenként ötméteres lapátos turbina fogja be a szélenergiát, a szerkezet nem igényel tápvezetéket és hűtőrendszereket sem. Energiafelhasználása a hagyományos bázisállomásokénál 40 százalékkal alacsonyabb, és ez jelentős részben hozzájárulhat a szolgáltatók működési költségeinek csökkentéséhez.

Ezt a technológiát főleg olyan területeken alkalmazhatják a jövőben a hálózatépítéseknél, ahol hiányzik vagy korlátozott az elektromos hálózathoz való hozzáférés.

A mobilos rendszerek kapcsán az utóbbi időben egyre több olyan fejlesztés lát napvilágot, amely valamilyen alternatív energiaforrást használ, vagy egyéb módon igyekszik javítani az energiahatékonyságot. Idesorolhatók a napenergiás makrocellás bázisállomások; az a technológia, amely a csúcsidőn kívüli időszakokban készenléti állapotba helyezi a hálózatot; a bioüzemanyag táplálta létesítmények; a dízel és akkumulátor vegyes használatát lehetővé tevő hibrid megoldások.

Az együttműködésben részt vevő Ericsson a távközlési hálózatok piacvezető szállítója, a Vertical Wind AB pedig a szélenergiát felhasználó technológiák fejlesztője és gyártója. Az Uppsalai Egyetem a skandináv térség legrégebbi egyeteme, évtizedek óta a világ egyik legjelentősebb nemzetközi kutatási központjaként tartják nyilván. VG