Gyorsulhat az e-számlázás

Noha a számlák elektronizálásában még közel sem Európa jár az élen a világon, az ez irányú folyamatok eddig inkább az Egyesült Államokra és néhány fejlett távol-keleti országra voltak jellemzők, az utóbbi néhány évben azonban az Európai Unió országaiban is látványosabban beindult valami. Igaz, az unión belül évente képződő 30 milliárd számlából még alig a harmincada jut el elektronikusan a befizetőhöz, de ez a szám éppen a háromszorosa a négy évvel ezelőttinek.

Pedig számos érv szól a folyamat felgyorsítása mellett, hogy ne csak a cégek egymás közt, de a közművek és az egyéb lakossági szolgáltatók s az ügyfél között se hagyományos postai úton, hanem például e-mailben közlekedjenek a fizetnivalók. Veress Sándor, a Magyar Telekom vállalati üzletágának vezető üzletfejlesztési menedzsere egyaránt fel tud sorolni számos érvet a számlakibocsátó és annak ügyfelei oldalán. Az előbbiek – főleg ezekben a spórolós időkben – közvetlen költségmegtakarítást érhetnek el a számlavásárlás és a postázás elmaradásával; e-mailen keresztül rövidül a kézbesítési idő, egyszerűbbé, gyorsabbá válhatnak a számlázási folyamatok.

A szolgáltatók ügyfelei pedig otthon, sorban állás nélkül intézhetik számlafizetésüket a korszerű webes alkalmazások révén. Ugyanezen a felületen ellenőrizhetők a folyamatok, helytakarékosan megőrizhetők a számlák.

Tavaly közel egymillió vállalkozás és 23 millió ügyfél élt az e-számla-lehetőséggel az Európai Unión belül, köztük mintegy egymilliárd számla közlekedett a világhálón. Az idén ezekhez a mutatókhoz további 400 ezer vállalat és 5 millió lakossági ügyfél csatlakozhat az e-számlázás piaci folyamataival foglalkozó Billentis független elemző cég számításai szerint.

A tagországok között azonban jelentősek a különbségek. Magyarországon már 2001-től rendelkezésre áll az elektronikus számla kibocsátásához szükséges technológiai háttér, 2004. május 1-jétől pedig már a jogszabályi keretek is biztosítottak, az igazi áttörés ennek ellenére még nem következett be. Csak a közigazgatásban becslések szerint mintegy 60 milliárd forintot lehetne ezzel a lépéssel megtakarítani. Sokan azért idegenkednek az e-számlázásra való átállástól, mert attól tartanak, hogy bonyolult, hosszadalmas a bevezetés folyamata. Ma már elérhetők olyan webalapú alkalmazások, amelyeket akár három nap alatt üzembe lehet helyezni.

Vannak azonban már pozitív példák is a hazai közüzemi szolgáltatásban, egyebek mellett a Díjbeszedő Holding netes fizetési rendszerének tulajdoníthatóan, ehhez a következő hetekben újabb regionális társaságok csatlakoznak. A kibővült rendszerrel már a hazai háztartások közel hatvan százalékának lesz lehetősége arra, hogy legalább egy szolgáltatóhoz kapcsolódó számláját az interneten rendezze. VG

- Finnország: a finn kormány bejelentette, hogy 2010. január 1-jétől a központi szervezetek csak e-számlákat fogadhatnak be. A kormányszervek pedig legkésőbb a jövő év végéig maguk is felkészülnek az e-számla-kibocsátásra is. Nem dolgoznak ki külön szabványt, a piaci megoldásokat kívánják használni.

- Olaszország: meghatározott ütemterv szerint beindult már a kötelező e-számlázás a közigazgatás által vásárolt termékek és szolgáltatások esetében.

- Dánia: a kormányzati szektornak már jelentős gyakorlata és tapasztalata van ezen a téren, ezzel nem kevesebb, mint évi 100 millió eurónyi pénzt takarít meg.

- Finnország: a finn kormány bejelentette, hogy 2010. január 1-jétől a központi szervezetek csak e-számlákat fogadhatnak be. A kormányszervek pedig legkésőbb a jövő év végéig maguk is felkészülnek az e-számla-kibocsátásra is. Nem dolgoznak ki külön szabványt, a piaci megoldásokat kívánják használni.

- Olaszország: meghatározott ütemterv szerint beindult már a kötelező e-számlázás a közigazgatás által vásárolt termékek és szolgáltatások esetében.

- Dánia: a kormányzati szektornak már jelentős gyakorlata és tapasztalata van ezen a téren, ezzel nem kevesebb, mint évi 100 millió eurónyi pénzt takarít meg.-->