Okos telefonok az üzleti életben

Bár vannak élenjáró vállalatok az okos telefonok „cégszerű” használatában, de a valódi üzleti alkalmazások használata a hazai vállalkozások körében ma még meglehetősen ritka és korlátozott. A cégek többségénél kevesen vesznek igénybe ilyen készüléket – jellemzően a felső és a középvezetők –, ám ezen felhasználóknál is az a helyzet, hogy még az előre beépített funkciókat is csak korlátozottan ismerik, jó esetben eljutnak a levelezésig – állapítja meg legújabb felmérésében a BellResearch piackutató cég.

A helyzet megváltoztatásához a vállalatok informatikai részlegének a felfogásán is változtatni kellene, hiszen ma az az általános gyakorlat, hogy az okos telefont nem tekintik a céges IT-infrastruktúra részének, mindössze egy költségesebb készüléknek, az ezzel kapcsolatos teendők nem részei a belső informatikai stratégiának. Az IT-részleg egész egyszerűen teherként és problémaként tekint erre a területre.

Az informatikai biztonság szempontjából sem mindegy pedig, hogy a jelenleg az egyéni felhasználókhoz kötődő, de céges feladatokra rendelt készülékeken hogyan tárolják az adatokat, miként mentik azokat, hogyan frissítik a különféle alkalmazásokat. Noha ma még alig szembesülnek a felhasználók ilyen jellegű támadásokkal, az elemzők szerint megfelelő szinten tudatosítani kell, hogy hosszabb távon az okostelefon-platform potenciális kockázatot hordoz magában. A vállalati alkalmazások mobilfelhasználása során ugyanis – az adatok szinkronizálásával, távoli hozzáférésével – a cég számára kritikus információk is kikerülhetnek az alkalmazottak mobileszközeire, amelyek veszélyeztetettsége nagyobb, mint az irodai környezetben használt készülékeké. Ezenkívül a mobilalkalmazások sokkal heterogénebb operációs rendszereken futnak – Symbian, Windows Mobile, Android, iPhone, Palm OS –, mint az asztali, illetve laptopeszközökön futó alkalmazások, ezek szintén növelik a megoldandó feladat komplexitását.

A sokat tudó telefonok ugyanakkor nemcsak kockázatot, hanem komoly üzleti többletlehetőséget rejtenek mind a felhasználók, mind az alkalmazásfejlesztők számára. A levelezés, naptár, csoportmunka, navigáció, árfolyamböngészés mint beépített alkalmazás mellett a jövőben egyre több speciális alkalmazás is megjelenhet, ezek közé sorolhatók a különféle értékesítéstámogató, illetve a jelentéskészítő (reporting) megoldások. A Magyar Telekom csoporthoz tartozó IQSYS Zrt. az utóbbi időben képessé tette magát okos telefonokra épülő vállalati alkalmazások fejlesztésére, ezeket a felhasználó cégek maguk is üzemeltethetik – mondja Menyhért Zoltán, az ugyancsak a távközlési csoporthoz tartozó KFKI Zrt. üzletfejlesztési igazgatója. Hozzáteszi, hogy az utóbbi időben ugyanakkor egyre többen látnak üzletet az okos telefonokra épülő szolgáltatásokban is, a cégcsoport e téren szintén a hazai első fecskék közé akar tartozni. „Az üzleti ügyfeleknek a jövőben nemcsak a készülékeket kívánjuk eladni és az előfizetésüket kezelni, hanem pluszszolgáltatásokkal is igyekszünk őket hoszszabb távon is megtartani” – emeli ki Menyhért Zoltán. Megjegyzi: az ilyen jellegű használat itthon még nagyon kezdeti stádiumban van, de nagyok a várakozások. Úgy számol, hogy egy éven belül 10-15 ezer ebbe a körbe sorolható ügyfele lehet a cégnek. Tipikus eszközfelhasználónak a topmenedzsment mellett a kiskereskedelmi vállalkozások üzletkötőit tartja.

Az okos telefonokra épülő üzleti lehetőségek sorában a Magyar Telekom – a hazai mobilpiacon elsőként – a napokban bevezette a mobileszköz-menedzsment (Mobile Device Management – MDM) szolgáltatást, amelyet mind szolgáltatásként, mind az ügyfélhez letelepített megoldásként igénybe vehetnek a felhasználók. Az MDM-re épülő szolgáltatások lehetővé teszik, hogy az üzleti ügyfelek – az asztali alkalmazások menedzsmentjéhez hasonlóan – távolról, flottában menedzseljék a cég alkalmazottainak mobileszközeit. A szolgáltatás bármely mobiloperátor hálózatában üzemeltetett, internet-előfizetéssel rendelkező mobilkészüléken igénybe vehető, feltéve, ha a készüléken futó operációs rendszer támogatja a megoldást. Erre a nyílt rendszerek a legalkalmasabbak, a Symbian, az Android vagy a Microsoft mobilos rendszerének régebbi verziója.

A szolgáltatással az operátor távolról alkalmazásokat tölthet fel, frissítéseket küldhet a cég mobileszközeire, kijavíthatja a készülékeken előforduló hibákat, zárolhatja vagy éppen törölheti a rajtuk található kritikus információkat, távoli adatmentéseket kezdeményezhet, illetve a készülék elvesztése vagy adatvesztés esetén visszatöltheti a felhasználó eszközére a központilag korábban lementett adatokat. Ezeknek a folyamatoknak egy részét a rendszer automatikusan is elvégezheti.

Közülük a Nokia rekordszámú, 21,5 millió okos telefont dobott a piacra az első három hónapban, szemben az egy évvel korábbi 13,7 millióval. Ezzel a piaci részesedése ebben a szegmensben eléri a 40 százalékot, és nagyobb, mint az összesített mobilpiacon.

A Blackberryket forgalmazó RIM 10,6 millió okos telefont szállított, ezzel 19,7 százalékos részesedést mondhat magáénak ezen a területen, lekörözve az Apple minden eddiginél nagyobb eladásait. Az alma logójú márka készülékeiből 8,8 millió került piacra.

Magyarországon az okos telefonok piaci részesedése nagyjából 10 százalék körülire becsülhető.

Közülük a Nokia rekordszámú, 21,5 millió okos telefont dobott a piacra az első három hónapban, szemben az egy évvel korábbi 13,7 millióval. Ezzel a piaci részesedése ebben a szegmensben eléri a 40 százalékot, és nagyobb, mint az összesített mobilpiacon.

A Blackberryket forgalmazó RIM 10,6 millió okos telefont szállított, ezzel 19,7 százalékos részesedést mondhat magáénak ezen a területen, lekörözve az Apple minden eddiginél nagyobb eladásait. Az alma logójú márka készülékeiből 8,8 millió került piacra.

Magyarországon az okos telefonok piaci részesedése nagyjából 10 százalék körülire becsülhető.-->